Hozzávalók: három kiskanál szárított rózsa 4-5 szem rózsabors 80 ml tejszín 1 kiskanál vaj 100 gr tejcsoki 150 gr fehércsoki ételfesték
Elkészítés: Kimérem a tejszínt, hozzáadom a rózsaszirmokat, a mozsárban összetört rózsaborsot, valamint a vajat. Kis lángon felmelegítem, amíg gyöngyözni kezd. Akkor elzárom, egy órát hagyom állni. Végül leszűröm a keveréket. Az így kapott tejszínhez hozzákeverek 100 gr olvasztott tejcsokit. Vékony ecsettel virágokat festek a bonbonforma mélyedéseibe: fehéret, rózsaszínt és sötétrózsaszínt használtam; a leveleket zölddel festettem meg, és fogpiszkálóval húztam beléjük az erezetet. Temperálom a fehércsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Miután megszilárdult, megtöltöm a rózsás töltelékkel, és egy órára hűtőbe teszem a formát. Végül temperált fehércsokival lezárom a bonbonokat.
For my favorite guys: Tamás and baby Erik 😍
Ingredients: three small spoons of dry rose petals 4-5 rose peppers 80 ml cream one small spoon of butter 100 gr milk chocolate 150 gr white chocolate food paint
Recipe: I pour the cream in a small bowl, add the rose petals, the crushed rose peppers and the butter. I warm them on low heat until it starts to simmer. Then I put them aside for an hour. I sieve the mixture and discard the solid ingredients. I add 100 gr melted milk chocolate. With a thin brush, I paint flowers in the cavities of the mold: I used white, light pink and dark pink; I painted the leaves with green and carved the veins with a toothpick. I temper the white chocolate; I prepare the bonbon shells. After they dry, I fill them with the rose filling and put the mold in the fridge for an hour. Finally, I seal the bonbons with tempered white chocolate.
Ezt a posztot kedves barátomnak, Pontusnak ajánom.
Nagyjából húsz éve elolvastam egy beszámolót a stockholmi Luca-napról. Idén így kerültem Stockholmba december 12-én, a születésnapom előtt egy nappal, valóra váltva az álmom, hogy ott lehessek és láthassam a várost Luca-napon. Azután pedig átutaztam Göteborgba meglátogatni Pontust. Szerencsére ő is ugyanolyan édesszájú, mint én, és gyümölcsös csokit kért, úgyhogy az alábbi bonbont neki készítettem. (az úti beszámolót lásd a recept alatt :))
This post is dedicated to my dear friend, Pontus.
Approximately twenty years ago I read an account on Lucia day in Stockholm. That is how I ended up in Stockholm on 12 December, one day before my birthday; making my dream, to be there and see the city on Lucia day, come true. Then I travelled to Göteborg to visit Pontus. Fortunately he has a sweet tooth just like me, and he requested fruity chocolates, so the bonbons below were made for him (my travel journal is under the recipe :))
Hozzávalók:
170 gr tejcsoki
30 gr eperpüré
7-8 szem rózsabors
1 kiskanál vaj
0,2 dl rózsalikőr
80 gr fehércsoki
lüszterpor
Elkészítés:
Fehér és rózsaszín lüszterpor és olvasztott kakaóvaj keverékével márványozom a csokiforma mélyedéseit.
Elkészítem a tölteléket: az eperpürét összekeverem a vajjal és a mozsárban összetört rózsaborssal. Felmelegítem, hozzáadom a fehércsokit. Miután elkészül a ganache, beleöntöm és elkeverem a rózsalikőrt.
A bonbonhéjakat temperált tejcsokiból készítem el. Miután megszilárdultak, megtöltöm őket az epres krémmel. Hűtőbe teszem a csokiformát néhány órára. Végül temperált tejcsokival lezárom a bonbonokat.
Ingredients:
170 gr milk chocolate
30 gr strawberry puree
7-8 rose peppers
1 small spoon of butter
0,2 dl rose liqueur
80 gr white chocolate
luster dust
Recipe:
With the mixture of white and pink luster dust and melted cocoa butter, I marble the cavities of the chocolate mould.
I prepare the filling: I combine the strawberry puree with butter and crushed rose pepper. I warm it up, then I add the white chocolate. After the ganache is done, I put the rose liqueur in it.
I prepare the bonbon shells of tempered milk chocolate. When they get solid, I fill them with the strawberry cream. I put the mould in the fridge for some hours. Finally I seal the bonbons with tempered milk chocolate.
Svédországot lehetetlen nem szeretni: az emberek nyugodtak, barátságosak és mosolygósak, a városok tiszták, viszonylag kicsi a forgalom, az épületek szépek, rendezettek, és mindenből árad valamiféle nyugalmas életszeretet. Stockholmban teljesen véletlenül sikerült épp az óvárosban, Gamla stanban szállást foglalnom, az Akadémia épületével szemben. Az már az első esti séta során kiderült, hogy a svédeknél karácsony-kultusz van: minden egyes ház minden ablakában kisebb-nagyobb fényforrások: gyertyák, csillagok ragyognak, fénybe borítva az utcákat. Gamla stan szigetén áll a királyi palota, ez a város szíve több szempontból is. A sziget színes házikókból álló labirintusában egymást követik a kézműves boltok, kirakataikban kedves karácsonyi apróságok; lehetetlen mosoly nélkül végignézni őket. It is impossible not to love Sweden: people are easygoing, friendly and smiling; cities are clean and traffic is relatively small; the buildings are beautiful and tidy and a certain love for life radiates from everything. Totally accidentally I booked a room in Gamla stan, the old town of Stockholm, in front of the building of the Academy. Even during the first evening stroll it turned out that the Swedes cultivate Christmas: in every window of every house lights: candles or stars sparkle, illuminating the streets. The royal palace stands on the island of Gamla stan, which is the heart of the city. In the island's labyrinth, made up of colourful houses, artisan shops hide, in their windows sweet little Christmas toys; it is impossible to watch them without smiling.
December 13-án a templomban a svéd gyermekek régi szokás szerint fehérbe öltöznek, és gyertyával kezükben eléneklik a Santa Luciát. Gyertyakoszorús lányka vezeti ezt a kórust. Volt szerencsém meghallgatni az egyik templom előtt éneklő csoportot, igazán szívet melengető élmény volt.
Stockholm ékességei közé tartozik a városháza, ami közvetlenül a Malaren-tó partján áll, árkádos udvarából lépcsők vezetnek a vízhez. A feldíszített, kivilágított utcákat itt-ott hidak váltják fel, amik egy-egy városrészhez vezetnek; közöttük a tó vize méltóságteljesen tükrözi vissza a fényeket. Különleges hely a Djurgarden nevű sziget is, ahol parkok között rengeteg múzeum bújik meg. Itt található a világ legrégibb szabadtéri múzeuma, a Skanzen is. Én a Vasa múzeumba mentem be, ahol az 1628-ban elsüllyedt majd 1961-ben kiemelt, gigantikus Vasa hadihajó látható.
14-én aztán továbbutaztam Göteborgba.
On 13 December, according to tradition, Swedish children dress in white in the church and holding candles in their hands, they sing Santa Lucia. A girl wearing a crown of candles leads the choir. I had the chance to listen to a singing group in front of a church; it was a real heartwarming experience.
The city hall belongs to the jewels of Stockholm; it stands right on the shore of Lake Malaren; from its courtyard, stairs lead to the water. Adorned, illuminated streets give way to bridges, which lead to different parts of the city; between them the water of the lake majestically reflects the lights. The island of Djurgarden is another special place, where museums nestle among the parks. This is the place of the world's oldest open-air museum, the Skansen. I visited the Vasa museum, where the gigantic warship Vasa can be seen, which sank in 1628, then was salvaged in 1961.
On 14, I travelled on to Göteborg.
Valójában a szülinapi ünneplés igazán csak Göteborgban kezdődött, ahol végre baráti arcot láttam :) Pontus nagy fickó: magas, nagyhangú, és nagy a szíve is. Szórakoztató, és mindenről lehet beszélgetni vele (valószínűleg ezt a készséget hamar elsajátítja az, aki annyit utazik, mint ő). És nem utolsó sorban zseniális dobos: kukkantsátok meg a zenéjét itt, itt és itt. Nos történetesen Pontusnak épp két este is koncertje volt ezen a hétvégén, amire meghívott. 🎵 😁 A Pistvakt show egy síparadicsom vicces történetét meséli el egy sor híres dalra felfűzve. Az előadók pedig három neves svéd színész, a zenekar és két bájos vokalista lány. Természetesen minden svédül volt, úgyhogy egy kukkot sem értettem belőle, de azt jó volt látni, hogy mind a színpadon, mind a közönség soraiban mindenki jól érzi magát. Alább egy videó, amiből láthatjátok, nagyjából miről is van szó.
In reality the birthday party started only in Göteborg, where I finally saw a friendly face :) Pontus is a big guy: he's tall, has strong voice and a big heart. He's entertaining and you can chat about everything with him (probably this skill is picked up quickly if one travels as much as he does). Besides, he's a brilliant drummer: check out his music here, here and here. As it happens, Pontus had two concerts this weekend and he invited me. 🎵 😁 The Pistvakt show tells the funny story of a ski resort, based on a series of famous songs. The performers are three renowned Swedish actors, the band and two absolutely lovely vocalist girls. Obviously everything was in Swedish so I didn't understand a single word, but it was good to see that both on stage and in the audience everyone had a great time. Below is a video, where you can see what the show was about more or less.
Meg kell mondjam, a csapat minden tagja vendégszerető, jóindulatú és kimondottan kedves volt velem, minden kifogás nélkül befogadtak akkor is, amikor a koncertek után szocializálódni mentek valamelyik közeli vendéglátóipari egységbe, és igen jókat beszélgettem velük.
Amikor pedig épp egyedül voltam, nagyokat sétáltam Göteborgban: a város jóval fiatalabb Stockholmnál, így az épületek nagy része is modernebb, mint ott. Az óváros, Haga ugyanakkor legalább annyira bájos karácsonyváros, mint Gamla stan, és a csatornák mentén is igen jókat lehet sétálni. Külön ki kell emelnem a Feskekörkát, vagyis a Haltemplomot :D
I have to say, every member of the team was hospitable, friendly and kind with me; they accepted my presence without objection even after the concerts, when they went out to socialise in some nearby pub. I had really nice chats with them.
And whenever I was alone, I took big walks in Göteborg: the city is much younger than Stockholm, therefore most of the buildings are more modern too. However, Haga, the old town is just as a charming Christmas-town as Gamla stan and one can have great walks on the banks of the canals. I absolutely must mention the Feskekörka, the Fish-church :D
Feskekörka
No és persze mind e sok csodás élmény után a koronát az utamra az utolsó nap tette fel, ami azt hiszem, tökéletes nap volt. Délelőtti sétám után Pontusszal elmentünk a városi múzeumba, ahol megnéztük a Göteborg történetéről szóló interaktív kiállítást. Utána levezetésképp megittunk egy forró csokit, majd irány az Universeum! Még soha nem jártam ehhez hasonló helyen; főleg a cápák akváriuma tetszett, na meg persze az esőerdő a sok tarka madárral :)
Végül este ellátogattunk Lisebergbe. Nos hát ezt az élményt nagyon nehéz lenne leírni, azt hiszem, a "vidámpark" kifejezés nem igazán helytálló ebben az esetben. Liseberg minden, amire az ember így karácsony előtt vágyik: fények, finom ételek, hó, fenyőfák, játékok, korcsolyapálya, vásár, kézműves bódék, attrakciók! Viccesen nézhettem ki, ahogy tátott szájjal bámultam a sok csodát, de hát életemben egyszer voltam csak vidámparkban, és az közel sem így nézett ki :D Pontus elvitt a mikulásgyárba, ahol manók gyártották a játékokat, és a gyerekek találkozhattak az igazi Mikulással :)
Aztán pedig felültünk a Valkyria nevű hullámvasútra. Erről azt érdemes tudni, hogy ez egy ún. "dive coaster", vagyis miután a kocsit felhúzzák az első emelkedőn, 50 méteres magasságból függőlegesen esik le egy földalatti kanyarba. Épp megfelelő az olyan kezdőknek, mint én! Természetesen eszembe sem jutott egyszer sem, hogy a kocsiból kirepülve pépesre zúzom magam a földön, és egyáltalán nem sikítoztam széjjel a torkomat. Mondjuk azt elképzelni sem tudom, a mellettem ülők hogy nevetgélték végig olyan kedélyesen az utazást, de gyanítom, hogy ők nem életükben először ültek hullámvasúton 😂 Minden esetre az élmény után kárpótolt a finom gofri, meg a társaság :)
De aztán már menni kellett a reptérre :( nehéz szívvel mondtam búcsút Pontusnak és Svédországnak, de biztos vagyok benne, hogy még visszatérek!!
And of course after all these wonderful experiences, the crown was put on my journey on the last day, which was a perfect day, I think. After my morning walk, we went to the city museum with Pontus, where we saw an interactive exhibition about the history of Göteborg. Then we drank a hot chocolate and headed to Universeum! I've never been to such a place; I especially liked the tank of the sharks, and of course the rain forest with the colourful birds :)
Finally in the evening we visited Liseberg. This experience is really hard to describe; I think the term "amusement park" is not adequate in this case. Liseberg is everything one desires before Christmas: lights, good food, snow, pine trees, games, skating rink, market, artisan huts, attractions! I must have looked funny while staring at all the miracles with my mouth open, but I've been to an amusement park only once before and that didn't look like this at all :D Pontus took me to the factory of Santa, where dwarfs were making the presents and the children could meet the real Santa :)
Then we sat on the roller coaster called Valkyria. You must know that this is a so-called "dive coaster", i.e. after the car is pulled up on the first slope, it drops down vertically 50 metres into an underground curve. Appropriate for a beginner like me! Naturally it did not even occur to me that I will fly out of the car and crash myself into pulp on the ground and I did not scream my lungs out. I have no idea whatsoever, how the others sitting next to me could giggle so merrily during the ride, but I suspect that it wasn't their first time on a roller coaster 😂 Anyway, afterwards a tasty wafer and the company compensated :)
But then I had to go to the airport :( I said goodbye to Pontus and Sweden with a heavy heart. But I'm sure that I'll return!!
Az alábbi bonbon a tesóm szülinapjára készült. Általában ha valahova látogatóba megy az ember, akkor házi pálinkával kínálják - nos, nálunk a ribizlibor a menő, házi gyártású aperitif. Sajnos egy-két éve már nem termett elég ribizli a bokrokon, úgyhogy ki kellett vágni őket és újakat ültetni helyettük, ezeknek az első termése most érett be. És ha már így alakult, természetesen nem tudtam megállni, hogy ne kerüljenek bonbonba :D A ribizli olyan kellemesen savanykás, és mindig az volt az érzésem, hogy a rózsabors jól passzol az efféle gyümölcsökhöz, úgyhogy nem is kellett sokat töprengeni a ganache összetételén :)
Hozzávalók:
100 gr fehércsoki
200 gr étcsoki
0,4 dl ribizlilé
0,1 dl pezsgő
5-6 szem rózsabors
egy kiskanál vaj
3-4 szem liofilizált vörösáfonya
Elkészítés:
A ganache-hoz először felmelegítem a ribizlilét és a vajat, valamint a mozsárban apróra tört rózsaborsot. Hozzáadom a 100 gr fehércsokit, összekeverem, végül hozzáöntök egy kis pezsgőt, ami kellemesen feldobja majd a krémet.
Temperálom az étcsokit, és megtöltöm a bonbonforma mélyedéseit, majd kiöntöm a felesleget. Miután megszilárdult a burok, megtöltöm a krémmel, és beteszem a hűtőbe. Amikor a töltelék megbőrösödik, lezárom a bonbonokat. A talp megdermedése után kiütögetem őket a formából. Díszítésként a maradék temperált csokival liofilizált vörösáfonya darabkákat ragasztok a tetejükre.
These bonbons were made for my sister's birthday. Usually when one visits someone, they are offered home made pálinka - well, our cool, home made aperitif is redcurrant wine. Unfortunately in the last couple of years the bushes didn't grow enough berries so we had to cut them out and plant new ones. The first portion of redcurrants became ripe nowadays and obviously I couldn't withhold myself from putting them into chocolate :D Redcurrants are pleasantly sour and I always had the feeling that rose pepper goes well with such fruits, so I didn't have to speculate too much on the ingredients of the ganache :)
Ingredents:
100 gr white chocolate
200 gr dark chocolate
0,4 dl redcurrant juice
0,1 dl champagne
5-6 rose peppers
one spoonful of butter
3-4 lyophilised cranberries
Recipe:
I warm up the redcurrant juice, the butter and the crushed rose peppers. I add 100 gr white chocolate and I stir the mixture, finally I pour 0,1 dl champagne in it, which will zing up the ganache.
I temper the dark chocolate and I fill the cavities of the mould, then I get rid of the excess. After the shells harden, I fill them with the cream and I put the mould in the fridge. When the filling sets, I seal the bonbons. I take them out of the mould and I decorate them with pieces of lyophilised cranberries: I stick them on the top with tempered chocolate.
This post is dedicated to the lovely people of Glenn's tour family (scroll down for English content) 💗 Ezt a postot Glenn kedves csapatának ajánlom 💗 Update: OK folks, 200 page views in one day!! I am honored, thank you so much for your attention :)))
Szóval a zene a minden, és ahogy néhányan talán tudják, egyik legkedvesebb zenészem Glenn Hughes, aki anno a Trapeze-ben kezdte pályafutását, majd a Deep Purple-ben és a Black Sabbathban folytatta, végül néhány kiesett év után sikeres szólókarriert épített, és jelen pillanatban Európában turnézik (ezért sem írtam ennyi ideig, mert egyik koncertről a másikra utaztam :D). Glennt az életem legmélyebb mélypontján ismertem meg személyesen, és sokat segített nekem a zenéjével és a személyiségével, hogy kihúzzam magam a bajból. Azóta is jóban vagyunk, és valahányszor Európában jár, elmegyek a koncertjeire, hogy találkozzunk. Tavaly elkészítettem az egyik basszusgitárját csokiból, idén pedig a vele való találkozóra készülve olyan bonbont készítettem, ami szerintem a leginkább illik a személyiségéhez. Természetesen a csapata többi tagját sem hagyhattam ki a jóból, Pontusnak, a dobosnak rebarbaralikőrös csokit csináltam, a többieknek pedig epres-rozmaringosat. A prágai és bécsi koncertekről, valamint a csapattal töltött szabadnapos estéről a beszámolót lásd itt.
Mivel Glenn nagyon vigyáz arra, hogy mit eszik, a csokihoz minél kevesebb cukrot és zsíros hozzávalót használtam, a fűszerezés pedig teljesen személyre szabott, és hozzá illő - legalábbis így gondoltam :))) Mint utólag kiderült, nem lőttem mellé: Glenn bevallottan egyszerre megette az összes bonbont, annyira ízlett neki, haha :D
Hozzávalók:
150+100 gr étcsoki
0,5 dl rizstejszín
1 kiskanál bio agave szirup
szederpüré
rózsabors
3 kakaóbab
lüszterpor és kakaóvaj
Elkészítés:
Először ezüst lüszterpor és olvasztott kakaóvaj keverékével díszítem a bonbonforma mélyedéseit. Hangjegyeket festek bele, és miután megszáradt, fondantformázóval utánajavítok. Ezután elkészítem a tölteléket: a rizstejszínhez szórok 3 apróra tört kakaóbabot, két csipet összetört rózsaborsot és egy kiskanál agave szirupot. Felmelegítem, majd hozzákeverek 100 gr étcsokit. Temperálom a maradék étcsokit, elkészítem a bonbonhéjakat, és félig töltöm őket szederpürével, arra pedig a ganache-ból töltök. Lehűtöm, majd lezárom a bonbonokat.
So music is everything and as some of you may know, one of my favourite musicians is Glenn Hughes, who started his career in Trapeze, then continued it in Deep Purple and Black Sabbath and after some lost years he built up a successful solo career. At the moment he is touring in Europe (that's why I haven't posted in a while: I was travelling from one concert to the other :D). I got to know Glenn personally in the lowest point of my life and his music and his personality helped me a lot to pull through. We're on good terms ever since and whenever he's in Europe, I go to his concerts in order to meet him. Last year I made one of his bass guitars of chocolate, this year I was preparing for our meeting with bonbons that fit his personality. Obviously, the rest of his team wasn't left out of the fun either, I made chocolate with rhubarb liqueur for Pontus, the drummer and strawberry-rosemary bonbons for the others. See also my account concerning the concerts in Prague and Vienna and the day off spent with the team.
Since Glenn pays attention to what he's eating, I tried to avoid greasy ingredients and used only a small amount of sugar. The flavouring is personalised - at least I thought so :))) as it turned out later, I was right: Glenn admitted that he'd eaten up all of the bonbons at once, he loved them so much, haha :D
Ingredients:
150+100 gr dark chocolate
0,5 dl rice cream
blackberry puree
1 small spoon of bio agave syrup
rose pepper
3 cocoa beans
luster dust and cocoa butter
Recipe:
First I decorate the cavities of the mould with the mixture of luster dust and melted cocoa butter: I paint notes in them and after they get dry, I adjust them with fondant shaper. Afterwards I prepare the filling: I add cocoa nibs made of three beans, two pinches of rose pepper and one small spoon of agave syrup to the rice cream. I warm it up, then I mix it with 100 gr dark chocolate. I temper the rest of the dark chocolate, I prepare the bonbon shells and I half-fill them with blackberry puree; I pour the ganache on the top of that. I cool the bonbons in the fridge and finally I seal them.
