matchás-citromos // matcha-lemon

Persze a tündéreket csak az látja, aki hisz bennük. Mármint aki igazán hisz, mert legyen akár csak egy kicsi kis kétely is legbelül, már láthatatlanok maradnak a szemnek. A mi tündérkirálynőnk, aki egyik székhelyét az átjárótól nem messze tartja a kertben, kedvét leli az emberek megfigyelésében. A házba semmi szín alatt nem lép be - tudvalevő, hogy a tündérek csak meghívásra léphetik át a küszöböt -, de reggelente elücsörög a bejárat mögötti bokrok rejtekén, és elnézi, ahogy a lakók munkába mennek, míg ő harmatot szed a borostyánról, vagy pókhálóból sző kendőt. Azt hiszem, csak én látom őt. Az első emeleti mogorva néni szinte biztos nem, és a szószátyár néni sem, ő túl földhözragadt az ilyesmihez.

***

Of course only those can see fairies who believe in them. I mean who really believe, because the smallest doubt is enough for them to remain invisible to the eye. Our fairy queen, who holds one of her seats in the garden, close to the crossover, likes to observe people. By no means does she enter the house - it is well-known that fairies can step across the threshold only if they are invited - but in the morning she is sitting concealed by the bushes behind the entrance and watching the inhabitants go to work while she is picking dew from the ivy or weaving a shawl of cobweb. I believe I'm the only one who sees her. Surely the grumpy old lady living on the first floor cannot, neither can the babbler lady, she is too down-to-earth for that.

Mivel a tündérek barátja vagyok, és egyszer jó szolgálatot tettem nekik - erről majd később, egy másik posztban - jóindulatuk jeleként megajándékoztak egy csodás pecséttel. A nagy tündérnemzetségeknek mindnek saját pecsétje és címere van, ez köztudott, és a szimbólumaik szorosan összefüggnek a nemzetség történelmével, hőstetteivel, származásával. Nincs ez másképp az én tőlük kapott pecsétemmel sem :) A pecsételő színaranyból készült, nyele pedig rózsafából, s egy holdfényes nyári estén találtam a kertre néző erkélyemen, ahonnét a naplementét szoktam nézni. Ezt a csodás ajándékot nagy becsben tartom, és mivel a kertben élő tündérek igencsak édesszájúak, ígéretet tettem, hogy csak csokikészítéshez fogom használni.

***

Since I am a friend of the fairies and once I did a favour for them - about this I will write later in another post - as a sign of their benevolence, they gave me a gift: a wonderful stamp. Now every big fairy clan has their own stamp and coat of arms, this is common knowledge, and their symbols are connected to the history, heroic deeds, origins of the clan. The stamp I received from them is the same :) the stamp itself is made of pure gold, its handle is carved of rose wood and I found it on a moonlit summer night on my balcony from where I watch the sunsets. I cherish this wonderful gift and since the fairies living in our garden have a sweet tooth, I made a promise that I will use it only for chocolate making.

Íme az első csoki, amihez a pecsételőt is felhasználtam:

Hozzávalók:

120 gr fehércsoki

2 kiskanál matcha

fehércsoki ganache: 

60 gr fehércsoki

30 gr tejszín

2 kiskanál vaj

egy fél biocitrom leve és héja

Elkészítés:

Temperálok 120 gr fehércsokit, a végén belekeverem a matcha port. Kiöntöm a bonbonformát, majd beteszem a hűtőbe.

A ganache-hoz megolvasztom a csokit, beleöntöm a tejszínt és hozzáadom a vajat. Egyneművé keverem. Végül belefacsarom a citrom levét.

A kis csokicsészéket kiszedem a formából, megtöltöm őket a citromos krémmel, a tetejükre reszelek a citromhéjból.

***

So here is the first chocolate for which I used the stamp:

Ingredients:

120 gr white chocolate

2 small spoons matcha

white chocolate ganache: 

60 gr white chocolate

30 gr cream

2 small spoons butter

the juice and zest of half a lemon

Recipe:

I temper 120 gr white chocolate, in the end I combine it with the matcha. I prepare the bonbon shells, then I put the mould in the fridge.

For the ganache, I melt the chocolate, I pour the cream in it and I add the butter. I stir it until it becomes smooth. Finally I squeeze the juice of the lemon in it.

I take the chocolate cups out of the mould, I fill them with the lemon cream and shred some zest on top.

És végül a csokipecsétek:

a pecsételőt egy órára a mélyhűtőbe teszem. Amikor kiveszem, letörlöm, nehogy pára vagy jég maradjon a felszínén. A temperált csokiból kiskanálnyi adagokat teszek sütőpapírra, amikbe egyesével finoman belenyomom a pecsételőt. A hideg fém azonnal megfagyasztja a csokit, így utána ki is lehet húzni a csokiból.

***

And finally the chocolate stamps:

I put the stamp in the freezer for an hour. When I take it out, I wipe it in order to get rid of possible damp or ice. I put small spoons of the tempered chocolate on parchment paper, in which I carefully push the stamp. The cold metal immediately freezes the chocolate, thus afterwards it can be pulled out.

begin again

Hosszú kényszerpihenő után térek vissza - amit nem csak a nyár okozott, hanem egyéb más problémák is. Úgy döntöttem, hogy az újrakezdés örömére megújítom a dizájnt, és a blogon belül is különböző kategóriákat fogok létrehozni, hogy tematikussá és így sokszínűbbé tegyem. 

Mostanra csak annyit, hogy az ember élete olyan színes és furcsa és szép, mint egy kaleidoszkóp üvegszilánkjai; és épp annyiféle mintát képes előállítani. És valahányszor megismerek egy új embert, az épp olyan, mintha egy kincsesládát nyitnék ki: némelyikben kedves apróságok vannak, másokban színes papírvirágok vagy épp szépen összerendezett kavicsok. Néha, nagy ritkán azért ráragyog az arany az emberre a láda nyílásából - de van, hogy az aranyról kiderül, hogy csak csillogó máz, ami alatt valójában még annyi érték sincs, mint a kacatokban. Ez az élet, csúfsággal és szépséggel együtt teljes, máskülönben nem lenne olyan változatos, és nem lenne érdemes élni. Én azért továbblépek, a szépséget igyekszem megtartani, a negatív dolgokat és embereket hátrahagyni, azoknak pedig, akik azt érdemlik, Ratcatcher kiégeti a szívét, már ha van nekik olyan egyáltalán :D 

Körtés csokikat készítettem a minap, és ha már minden zöld, matchával társítottam a töltelékben. Igen fincsi lett :)

Hozzávalók:

150 gr étcsoki

50 gr körte

egy teáskanál matcha

egy kiskanál vaj

70 gr fehércsoki

Elkészítés:

A körtét meghámozom és kis darabokra vágom. Összeturmixolom, hozzáadom a teát, és felmelegítem. Összekeverem a vajjal, majd a fehércsokival.

Temperálom az étcsokit, elkészítem a bonbon burkokat. Miután megszáradtak, megtöltöm őket a körtés krémmel, és hűtőbe teszem. Néhány óra múlva kiveszem, temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.

After a long constrained pause - caused by the summer as well as other problems - I return. I decided that I'll renew the design and I'll categorize the posts according to new topics to make it even more colorful.

As for now the only thing is that life is so vivid and weird and beautiful like the glass pieces of a kaleidoscope; and it can create just as many different patterns. And whenever I get to know a new person, it is like opening a treasure box: in some of them there are lovely knick-knacks, in others colorful paper flowers or nicely arranged pebbles. Sometimes, quite rarely, gold is shining from under the lid of the treasure box - but sometimes it turns out that this gold is only a glittering glaze, under which there is not even as much value as in the junk. That's life - ugliness and beauty make it complete, otherwise it wouldn't be so diverse and worth living. I will move on, I will keep the beauty and leave behind negative things and people; and Ratcatcher will burn out the hearts of those who deserve that - if they have a heart at all :D and from now on I'll fly high with my dragons.

Some days ago I prepared pear bonbons; and since everything was green, I matched it with matcha. It became quite good :)

Ingredients:

150 gr dark chocolate

50 gr pear

one teaspoon matcha

one small spoon butter

70 gr white chocolate

Recipe:

I peel the pear and I cut it into small pieces. I blend it, I add the tea and I warm it up, I combine it with butter, then white chocolate.

I temper the dark chocolate, I prepare the bonbon shells. After they dry, I fill them with the pear cream and I put the mold in the fridge. After a couple of hours I get it out; I temper the leftover dark chocolate and I seal the bonbons.

mango-matcha

Hallgatásom okai: költözés, utazás, munka, doktori (nem feltétlen ebben a sorrendben :D). Valójában a színfalak mögött már beindult a karácsonyi csokigyár, ami idén elég extenzívnek néz ki - amit persze nem bánok, mert a csokikészítés addiktív folyamata olyan, mint a meditálás: közben az ember szépen végiggondolja a napját, megszabadul a feszültségtől, és már csak a csillogó, illatos csokit figyeli, és előre örül a finomságnak, amit készít belőle. Az alkotás öröme, ami aztán majd másoknak is örömet okoz :)

Időm és energiám sem volt, hogy ráálljak a plázákban, üzletekben már tobzódó karácsonyi hangulatra, de talán lassacskán eljön ennek is az ideje, hiszen már csak két hét, és itt az advent. Ideje lesz karácsonyi ízvilágú csokikon agyalni, na meg néhány kreatív ötlet is van még a tarsolyomban :) De ezekről később, én nem vagyok olyan türelmetlen, mint a boltok, a karácsonyt ki kell várni, abban rejlik a szépsége.

Úgyhogy most egy mangós-matchás ízesítésű bonbont mutatok be, amit tegnap készítettem.

Hozzávalók:

70 gr mangó

30 gr tejszín

50+20+150 gr fehércsoki

matcha por

Elkészítés:

A mangót és a tejszínt együtt felmelegítem, majd összeturmixolom. Hozzáadok fél teáskanálnyi matchát (a keverék színvilágáról szó se essék, ha el tudjátok képzelni a narancs és a zöld kombinációját...XD), valamint belekeverek 50 gr fehércsokit.

Temperálok 20 gr fehércsokit, némi matchával megszínezem, majd spirálokat festek a bonbonforma mélyedéseibe. Ezután temperálok 150 gr fehércsokit, és miután a díszítés megszilárdult, kiöntöm a bonbonformát. Kicsepegtetem a felesleget, száradás után megtöltöm a bonbonhéjakat a mangós töltelékkel. Hűtőbe teszem néhány órára, végül a maradék temperált fehércsokival lezárom a bonbonokat.

The reason of my silence: moving, travelling, work, doctoral studies (not necessarily in this order :D). As a matter of fact, behind the scenes the Christmas chocolate factory has started its work, which seems to be extensive this year - which I don't mind at all because the addictive process of chocolate making is like meditation: in the meanwhile one thinks over one's day, gets rid of the stress and then pays attention only to the shiny, fragrant chocolate, and is happy about the goodies that will be made. The joy of creating, which will cause joy to others too :)

I didn't have time and energy to adapt to the pushy Christmas atmosphere of malls and shops but sooner or later that time will come too, since there are only two weeks left until Advent. I'll also have to think about Christmas flavour chocolates and there are some creative ideas on my mind as well :) But I'll write about these later because I'm not as impatient as the shops - you must anticipate Christmas, that's the beauty of it.

So for now I'm going to introduce mango-matcha bonbons which I made yesterday.

Ingredients:

70 gr mango

30 gr cream

50+20+150 gr white chocolate

matcha powder

Recipe:

I warm up the mango and the cream together, then I blend them. I add half teaspoon of matcha (let's not talk about the colour of the mixture, if you can imagine the combination of orange and green...XD), and I also add 50 gr white chocolate.

I temper 20 gr white chocolate, I colour it with some matcha, then I paint spirals in the cavities of the mould. Then I temper 150 gr white chocolate and after the decoration gets solid, I prepare the bonbon shells. When they get dry, I fill them with the mango cream. I put the mould in the fridge for some hours, finally I temper the rest of the white chocolate and I seal the bonbons.

téli fagyi Hulk krémmel // winter ice cream filled with Hulk cream

Ma vicces napom volt, ezért ez vicces poszt lesz. Kezdjük azzal, hogy ezt a kis képet elhelyezem ide:

Csak hogy másnak is jó kedve legyen :D

Továbbá, ha valaki azt gondolná, hogy a történészek élete nem csak játék és mese, hanem valami szörnyű unalom, azt meghazudtolom most. A következő szösszenetet 1945-ös iratok között találtam, megsárgult papíron, piros ceruzával átikszelve - a papír túloldalán is volt valami, de az igazi érték ez az oldal volt. Ahogy az ember elolvas egy ilyet, egyből meglódul a fantáziája, ráadásul a stílus is egyedi és érzékletes. A következőt gépelte unatkozó barátunk:

"Mint a harcimén ha felnyerít, úgy kordult meg a jegyző gyomra is mikor tizenegy óra lett, délelőtt. Erről az elnyúlt, mély és bőséges korgásról két dolgot tudott meg a jegyző mindennap, először hogy tizenegy óra van, másodszor hogy indulni kell a korcsma felé. Mert a nótárius ilyenkor szokta bevenni mindennap napi adagját Gebinél. A jegyző pontot csinált tehát, a tollat jól kirázta és óvatosan a tintatartó mellé helyezte, először kitekintett az iroda ketrecablakán, s utána közömbösen az udvarra lépett. Azért közömbösen, hogyha véletlenül megpillantja a felesége, valahogy ne fogjon gyanút. Az asszony persze bolond lett volna ha látta volna is, hogy rosszat gondolt volna az ő hites uráról. Kilenc év alatt megszokta a jegyzőné, hogy minden reggel kilenc órakor feláll az asztaltól a jegyző, hogy lábujjhegyen kisurran a szobából és meg sem áll a kis korcsmáig, hol Gebi öt krajcárért vesztegeti a snapszocskát, mely ha reszelgeti is az ádámcsutka körül, de azért megcsiklandozza a fantáziát. Ettől jön aztán az ándung meg az okos gondolatok. Jól tudta ezt a jegyzőné s először ha fenyegette is a söprűnyéllel a nótáriust, kilenc év alatt annyira belefáradt az egyenlőtlen küzdelembe, hogy tavaly óta már nem törődött vele ha a forgószél viszi is el a falu pennáját."

Nemrég egy könyvesboltban belelapoztam egy csokiskönyvbe, és ott találtam a következő ötletet, persze kissé átvariáltam saját ízlésem szerint. A könyv címére pedig nem emlékszem, így most kredit sem lesz. Fázisfotók alant.

Hozzávalók:

sütőpapír

100 gr étcsoki

0,5 dl tejszín

100 gr fehércsoki

2-3 kiskanál matcha tea

3-4 csipet menta

Elkészítés:

Először a fagyikrémet készítem el: a tejszínt felmelegítem a matchával és a mentával, a tűzről lehúzva hozzákeverem a fehércsokit is. Szép zöld lesz, azért is kapta a Hulk nevet :D Ezt aztán beteszem a hűtőbe.

Következhet a téli fagyi tölcsére. A sütőpapírt felvágom és tölcséreket készítek belőle, celluxszal összeragasztom őket. Temperálom az étcsokit és egy kis kanállal teszek mindegyikbe, majd ecsettel felviszem a csokit a papírra mindenütt, hogy ne maradjon lyuk. Hagyom megszáradni őket - egy kicsit össze fognak lapulni valószínűleg (ezen még dolgoznom kell majd, hogy hogy lehet szép, kerek tölcséreket készíteni ezzel a módszerrel :D). Ha kész a csokitölcsér, leoperálom róla a papírt, és megtöltöm krémmel, majd visszamehet a hűtőbe, hogy még jobban kihűljön a krém.

Today I had a funny day so this is going to be a funny post.

In case someone thought that the life of the historian is a terrible, boring thing, I am going to refute that now. The following short story was found among documents from 1945, on a yellow piece of paper, crossed out with red pencil - there was something else on the other side too, but this side was the real treasure. Reading such a thing immediately stimulates imagination, moreover, the style is unique and good at depicting. Our bored friend typed the following:

"Like the neigh of a stallion, the stomach of the notary rumbled when it was eleven in the morning. From this prolonged, deep and abundant rumble the notary got to know two things every day, first, that it is eleven o'clock, second, that he has to leave to the pub. Because the notary was used to taking his daily dose at this time at Gebi's. The notary made a dot, he shook out the pen and placed it carefully next to the ink pot; first he looked out of the lattice window and then he indifferently stepped into the courtyard. Indifferently, so that in case his wife caught sight of him, she wouldn't get suspicious. The woman would have been mad to think anything bad, had she seen her wedded husband anyway. In nine years the notary's wife got used to the notary getting up from the table every morning at nine o'clock, slipping out of the room on tiptoes and not stopping only at the pub, where Gebi is selling schnaps for five deniers, which, even if it scrapes around Adam's apple, but it tickles imagination. It makes spirit and clever thoughts come. The notary's wife knew this very well and even if she'd threatened the notary with the broomstick, in nine years she became so weary of the uneven fight that since last year she wouldn't have minded even if the whirlwind had taken away the pen of the village."

Some days ago in a bookstore I looked into a chocolate book, that's where I found this idea, but of course I changed it according to my taste. I don't remember the title of the book so there won't be any credit now. Phase photos above.

Hozzávalók:

parchment paper

100 gr dark chocolate

0,5 dl cream

100 gr white chocolate

2-3 small spoons of matcha tea

3-4 pinches of mint

Recipe:

First I prepare the ganache: I warm up the cream with matcha and mint, then I turn off the stove and I add the white chocolate. It is going to become nice green, hence the name :D I put it in the fridge.

Next are the cones: I cut up the parchment paper and I make cones of the pieces, I fix them with Scotch tape. I temper the dark chocolate and I put a small spoon of it into every cone, then I use a brush to smear it on the inner side - no hole should remain. I leave them to get dry - probably they'll get flattened a bit (I still have to work on this method, how to make nice, round cones :D). When the chocolate cones are ready, I tear off the paper and I fill them with the ganache, then I put them back in the fridge until the cream gets cold.