narancs-mézeskalács // orange-gingerbread

Ez a csoki könnyen elkészíthető gasztroajándék - és nálam annak is készült karácsonyra :) Valójában nem annyira különleges ízkombináció, viszont elég ünnepi hangulatú, és látványos arany-vörös díszítéssel még inkább ünnepivé lehet tenni.

Hozzávalók:
100+150 gr étcsoki
50 ml narancslé
mézeskalács fűszerkeverék
lüszterpor

Elkészítés:
Kifacsarom a narancsot, a lét felmelegítem, majd elegyítem 100 gr olvadt étcsokival. Végül ízlés szerint adok hozzá néhány csipet mézeskalács fűszert. 
Kakaóvajjal elkevert lüszterporral csíkokat húzok a bonbonforma mélyedéseibe: néhányba vöröset, másokba aranyat vagy mindkettőt. Temperálok egy adag étcsokit, elkészítem a burkokat. Amikor megszilárdultak, megtöltöm őket a narancsos töltelékkel. A hűtőbe helyezem a formát, egy óra múlva kiveszem és a bonbonokat lezárom temperált étcsokival.

This chocolate can be made easily - and I prepared it as a gastro gift for Christmas :) In fact, it is not a very fancy flavour combination, but it's quite christmassy and with a spectacular red-gold decoration, it can become even more festive.

Ingredients:
100+150 gr dark chocolate
50 ml orange juice
gingerbread spice
lustre dust

Recipe:
I squeeze the orange; I warm up the juice and combine it with 100 gr melted dark chocolate. Finally, I add some pinches of gingerbread spice.
With the mixture of cocoa butter and lustre dust, I paint lines in the cavities of the mould:  red ones in some of them, gold ones in others, or both. I temper a portion of dark chocolate, I prepare the shells. When they get solid, I fill them with the orange cream. I put the mould in the fridge and an hour later I take it out and seal the bonbons with tempered dark chocolate.

felhőcsoki // cloud chocolate

Van a tündéreknek az a fajtája, akik felhőkön teremnek - egy csendes, sziklákkal csipkézett tengerpart felett nyári délutánon úszó békés, lusta felhőkön, a napfényben aranyszínű, kékárnyékos fellegeken, bodros, a széllel pajkoskodó felhőkön, amiknek szövetébe azúr varázst fú a tengeri szellő. 

Az ilyen felhőtündérek többsége egész életét a felhők hátán éli le, és megelégszik az ég látványával - a naplementék színpompájával, éjszaka a csillagok apró tüzeivel, a hajnali nap pírjával. De van köztük olyan, néhányan, akiket hívogat a távol, és kalandra indulnak számukra idegen birodalmakba, hogy megtapasztalják azoknak titkait és tanuljanak.

Ám néha még ők is hazatérnek, amikor nagyon hiányolják már a fellegeken élők csemegéjét, ezt a felhőesszenciával töltött desszertet :)

Hozzávalók:

40 ml áfonyapüré

3 pillecukor

70+150 gr fehércsoki

100 ml tejszín

kakaóvaj, lüszterpor

Elkészítés:

Az áfonyaszemeket összeturmixolom, felmelegítem, és beletépkedem a pillecukrokat. Megvárom, míg felolvadnak, végül hozzáadok 70 gr felolvasztott fehércsokit. Amikor a massza kihűlt, felverem a tejszínt, és hozzáadagolom. A mousse-t hűtőbe teszem egy délutánra.

A csoki díszítéséhez előbb sötétkék, majd lila lüszterporral fröcskölöm össze a forma mélyedéseit, végül világoskékkel márványozom. Temperálok egy jó adag fehécsokit, és kiöntöm a formát. Megtöltöm az áfonyás mousse-szal, majd hűtőbe teszem. Néhány óra múlva kiveszem, temperálom a maradék csokit, és lezárom a bonbonokat.

There are those kind of fairies who grow on clouds - peaceful, lazy clouds floating above a quiet, rock-laced beach on a summer afternoon; sunlight-golden, blue-shadowed clouds, fuzzy clouds playing with the wind, in whose texture the sea breeze blows azure magic.

Most of such cloud fairies live their whole life on the back of the clouds and are perfectly content with the sight of the sky - the brilliance of sunsets, the tiny sparks of the stars at night, the blush of the sun at dawn. But some of them are called by the distance and they go on adventures in realms unknown to them, in order to experience their secrets and to learn.

But even these return home sometimes, when they so much miss the flavour of the dessert filled with the essence of the clouds :)

Ingredients:

40 ml blueberry puree

3 marshmallows

70+150 gr white chocolate

100 ml cream

cocoa butter, lustre dust

Recipe:

I blend the blueberries, warm them up and add the marshmallows torn into little pieces. I wait until they dissolve, finally I add 70 gr melted white chocolate. When the mass gets cooler, I whip the cream and carefully combine the two. I put the mousse in the fridge for an afternoon.

For the decoration of the chocolate, I sprinkle the cavities of the mould first with dark blue, then with purple, finally I marble them with light blue. I temper a good portion of white chocolate and I prepare the shells. I fill them with the blueberry mousse and put the mould in the fridge. Some hours later I take it out, I temper the leftover chocolate and I seal the bonbons.

pisztáciamarcipános // pistachio-marzipan

Többedik éve már, hogy készítek szaloncukrot az otthoni fára - általában karácsonyi ízeket és a családtagok kedvelt hozzávalóit válogatom össze. A titok nagyjából annyi, hogy a szaloncukor alapanyaga jól gyúrható, ne túl olvadékony legyen, nagyjából mint egy trüffelnél. Így formára lehet alakítani, és ki lehet mártani. Aztán már csak keresni kell szép fóliát vagy csomagolópapírt, és kész is a karácsonyi dekoráció.

Novemberben jártam Münchenben, ahol vettem egy üveg olasz pisztáciakrémet, ezt kombináltam marcipánnal - azt hiszem, ezzel nem nagyon lehet mellélőni :D Étcsokiban mártottam ki a szaloncukrot, az illett a legjobban ehhez az ízesítéshez :)

Aztán persze két nappal karácsony után jön majd a "ne zabáld le a díszt a fáról!!!" meg a "ha már lezabáltad, miért rakod vissza az üres csomagolópapírt???" XD

Hozzávalók:

100 gr marcipán

70 gr pisztáciakrém

20 ml tejszín

150 gr étcsoki

Elkészítés:

A tejszínt megmelegítem, és beledarabolom a marcipánt, majd addig kevergetem, amíg egynemű masszát nem kapok. Így egyszerűbb lesz elvegyíteni a pisztáciakrémmel. Amikor kihűlt, hozzákeverem a krémet (ízlés szerinti adagot), egy tálban a hűtőbe teszem.

Egy órával azelőtt, hogy kimártanám, kiveszem a masszát a hűtőből. Szaloncukor-darabokat formázok, és sütőpapírra helyezem őket.

Temperálom az étcsokit. Egyesével megmártom benne a cukrokat, a csokit jól lerázom, a kész szaloncukrot pedig a sütőpapírra helyezem, és megvárom, hogy megszáradjon. Ezután lehet is csomagolni.

It's been a couple of years since I've been making szaloncukor for our Christmas tree (szaloncukor is a type of decorated candy, which we hang on the tree). Usually I select Christmas flavours and the favourite ingredients of the family members. The secret is to make a mass which can be kneaded and does not melt too easily, just like in the case of a truffle. Thus it can be shaped and dipped. Then the only thing left is to look for a nice foil or wrapping paper and there you go - you have your Christmas decoration!

In November, I was in Munich and I bought a small bottle of pistachio cream; I combined that with marzipan - I don't think it's possible to mess that up :D I dipped the szaloncukor in dark chocolate, that fits the flavour the most :)

Then two days after Christmas we'll get to the "don't eat the candy off the tree!!!" and "if you ate it, why did you put back the empty wrapping paper???" XD

Ingredients:

100 gr marzipan

70 gr pistachio cream

20 ml cream

150 gr dark chocolate

Recipe:

I warm up the cream and add the marzipan pieces; then stir it until I get a smooth mass. Thus it will be easier to combine it with the pistachio cream. When it cools down, I add the cream and in a bowl, I put it in the fridge.

An hour before I start the dipping, I take the mass out of the fridge. I shape szaloncukor pieces and place them on a parchment sheet.

I temper the dark chocolate. I dip the candies in it, I shake off the excess and put the szaloncukor back on the parchment sheet. After the chocolate gets dry, they can be wrapped!

mangós-karamellás // mango-caramel

Éppen egy hónapja írtam utoljára - és ma, a téli napforduló estéjén újra itt vagyok :)

Hosszú és dolgos év után végre elérkezett a karácsonyi szünet ideje (ami nálam azt jelenti, hogy folytatom a disszertációírást :D). Ennek jegyében szakítottam időt némi csokikészítésre is. Már hiányzott! Felüdülés csokikavargatás közben filozofálni, kreatívkodni, ízekkel és színekkel kísérletezni. Mondjuk kicsit szomorú, hogy a trend része lett, hogy karácsonykor plusz 10-15 fok van, nagyjából mintha tavasz lenne, de azért igyekeztem megőrizni a karácsonyi hangulatomat. Karácsonyi zenék, fények, ajándékokon agyalás és csomagolás, na meg egy kiruccanás a csodás Salzburgba sokat segített :) persze írtam karácsonyi mesét is, de még nem tudom, lesz-e időm begépelni és lefordítani.

Minden esetre a készülődés jegyében készült egy mangós - sós karamellás bonbon is, először is ennek a receptjét osztom meg veletek :)

Hozzávalók:

60 gr mangópüré

100 gr sós karamella: 1 dl tejszín, 100 gr cukor, két kiskanál vaj, két kiskanál méz, himalájai só

180 gr tejcsoki

70 gr fehércsoki

Elkészítés:

A töltelékhez meghámozom a mangót, kockákra vágom, és leturmixolom. Ebből mérek ki 60 grammnyit. Ezután következik a karamella: a cukrot felmelegítem, míg meg nem olvad és aranysárga színt nem kap. Ekkor öntöm hozzá a forró tejszínt. Összekeverem, hozzáadom a vajat és a mézet, majd ízlés szerint egy-két csipet sót. Megvárom, míg kihűl, és a mangóhoz adagolom.

Elkészítem a bonbonhéjakat: a temperált fehércsokit habzsákba töltöm, és gyorsan csíkokat húzok a forma mélyedéseibe. Temperálom a tejcsokit, azzal öntöm ki a formát. Mikor a héjak megszilárdultak, megtöltöm őket a mangós krémmel. A hűtőbe teszem őket, néhány óra múlva előveszem, temperálom a maradék tejcsokit, és lezárom a bonbonokat.

I wrote exactly a month ago - and today, on the day of winter solstice, I'm here again :)

After this long and busy year, finally Christmas break is here (which means that I'll continue writing my dissertation :D). Therefore, I spent some time with chocolate making. I missed it! It was refreshing to contemplate while stirring chocolate, to be creative, experiment with flavours and colours. It is a bit sad that +10-15 degrees became a trend at Christmas - as if it was spring - but I tried to keep up my Christmas mood. Christmas music, lights, thinking about and wrapping presents, as well as a trip to the wonderful Salzburg helped a lot :) of course I wrote a Christmas tale too, but I don't know whether I'll have time to transcribe and translate it.

Still, as a part of the preparations, here is the recipe of a mango-salted caramel bonbon :)

Ingredients:

60 gr mango puree

100 gr salted caramel: 1 dl cream, 100 gr sugar, 2 small spoons of butter, 2 small spoons of honey, Himalayan salt

180 gr milk chocolate

70 gr white chocolate

Recipe:

For the filling, I peel the mango, cut the flesh into cubes and blend it. I take 60 grams of it. Then comes the caramel: I warm up the sugar until it melts and gets a golden hue. Then I pour the hot cream into it. I mix them, I add the butter and the honey and 1-2 pinches of salt. I wait until it gets cooler, then I add it to the mango puree.

I prepare the bonbon shells: I put the tempered white chocolate in a piping bag and quickly I draw thin lines in the cavities of the mould. I temper the milk chocolate and I make the shells. When they get solid, I fill them with the mango cream. I put them in the fridge for some hours, then I temper the leftover milk chocolate and I seal the bonbons.

tripla pisztáciás // triple pistachio

Münchenben jártamkor nem hagyhattam ki az Eatalyt, ahol eredeti olasz élelmiszereket lehet kapni (ne kérdezd... ha már az ember nem jut el Olaszországba megvenni a jó kaját, valahol csak meg kell tenni :D). A polcsorok közt császkálva mi nem szúrja ki a szemem?! Hát a különböző alapanyagokból készült édes krémek, úgymint mogyorókrém, kávékrém, pisztáciakrém meg társaik. Tanakodtam, hogy melyiket vegyem meg, de az összes közül a pisztácia volt a legkülönlegesebb, úgyhogy végül az lett a választottam. 

Ezt a krémet használtam fel a triplapisztáciás csokihoz, méghozzá darált pisztáciával dúsítva, csak hogy halmozzuk az élvezeteket. Na és persze mi más díszíthetné az ilyen csokit, ha nem egy kis pisztáciapor?!

Hozzávalók:

4 kiskanál pisztáciakrém

12-14 szem pisztácia

50 gr tejcsoki

130 gr étcsoki

Elkészítés:

A pisztáciákat megtisztítom és ledarálom. Egy kis adag kivételével a krémhez keverem az egészet, és kész is a töltelék.

Temperálom az étcsokit. Elkészítem a mini cupcake-eket. A formát a hűtőbe teszem, és megvárom, míg a csoki megszilárdul. Akkor kiütögetem a héjakat a formából. A cupcake-eket megtöltöm a pisztáciás krémmel. Temperálom a tejcsokit, és kiskanál segítségével kis cseppet helyezek a bonbonok tetejére, amit óvatosan szétterítek, hogy mindenütt lefedje a tölteléket. Mielőtt megszilárdul, a maradék pisztáciaporból szórok egy picit a tetejére dísznek.

When I was in Munich, I couldn't miss Eataly, where original Italian food can be bought (don't ask... if one cannot get to Italy to buy good food, one must do it somewhere :D). While wandering among the shelves, what did I see?! Sweet spreads made of various ingredients, such as hazelnut, coffee, pistachio etc. I was contemplating which one to buy, but pistachio was the most special among them, so finally I chose that one.

I used this cream for the triple pistachio bonbon; enriched with ground pistachio to get a flavour orgy. And what else could decorate such a chocolate if not a little bit of pistachio powder?!

Ingredients:

4 small spoon of pistachio spread

12-14 pistachios

50 gr milk chocolate

130 gr dark chocolate

Recipe:

I clean the pistachios and grind them. Apart from a tiny portion, I mix the whole dose with the spread and I have the filling.

I temper the dark chocolate. I prepare the mini cupcakes. I put the mould in the fridge and wait until the chocolate hardens. Then I shake the shells out of the mould. I fill the cupcakes with the pistachio cream. I temper the milk chocolate and with a small spoon, I portion small drops on the top of the bonbons, which I spread carefully to cover the filling. Before it sets, I sprinkle a little bit of the leftover pistachio dust on it as decoration.

tavasz // spring

Tavasszal, ahogy az első napsugarak megolvasztják a havat és az utakat fedő jeget, a víz utat talál a föld alá. Apró patakokban csordogál a hótakaró alatt lepréselődött, őszről maradt avar, majd az alvó növények cérnavékony és a fák vastagabb gyökerei között. Addig-addig csordogál, míg egészen átnedvesíti a földet, elér a mélyebb rétegekhez, a felszínen pedig nem marad már se hó, se jég.

Ekkor ébrednek fel téli álmukból a föld alatt élő tündérek és apró manók, hogy nekilássanak sürgető tavaszi teendőiknek. Előbb előbújnak kéreg alól, gyökerek közé vájt odúkból, kavicsok alól, ahol a hideg hónapokban szunnyadtak, kis csapatokba verődve köröket alkotnak, és reggeli tornával megmozgatják elgémberedett tagjaikat. Tócsában, olvadó jégcsap hegyén csüngő cseppekben megmosakodnak, aztán ki-ki irány a dolgára!

Az egyik a fák gyökereit masszírozza, hogy meginduljon bennük a lusta keringés. Egy másik a bokrok tövében kószál, egyesével rázza meg őket, hogy a hósipka alatt elmacskásodott ágak a fény felé forduljanak. Végül a legkisebb manócska kis ezüstsíppal a virágok és füvek gyökereihez kúszik, és addig játssza a legkedvesebb tavaszi dalokat, míg az összes növény fel nem éled.

Hanem közben a tündéreknek fontos feladatot kell ellátniuk: a tél elején félretett, mókus által elrejtett, madarak által elfelejtett, félig kikelt magokat veszik gondjukba, dédelgetik, itatják őket, míg meg nem duzzadnak, és ki nem pattan belőlük a csíra. A tündérek dolga, hogy eligazgassák a sötétben mocorgó, nyúlkáló zöld nyelveket a fény felé. Nem egyszerű munka ez, mert az apró növénykezdeményeknek göröngy és kavics között kell megtalálniuk az utat. De az időközben felszívott víz és tápanyagok erőssé teszik a csírákat, előbb-utóbb kibukkannak a felszínre, a melengető napfényben megnyúlnak, megerősödnek.

Manók vigyázzák a gallyak csúcsán megjelenő pókhálós rügyeket, az első kibomló leveleket. Tavaszi eső paskolja a növényeket, bogarak zümmögik körbe őket, pezseg az élet minden gyökérben, szárban, ágban. Sarjak aranyzöldjébe, nedves kérgek feketéjébe öltözik a világ. A természet manói és tündérei addig szorgoskodnak, míg magabiztossá erősödik az utolsó, árnyékban-hófoltban megbújó fűszál is. Féltőn óvják a zsenge szárakat, és amikor kifeslenek a tavaszi vadvirágok, vidáman hintáznak a kelyheikben.

In spring, when the first rays of the sun melt the snow and the ice covering the streets, the water finds its way underground. In tiny streams, it trickles through the withered leafs left over from autumn, then among the thin roots of the plants and the thicker roots of the trees. It trickles until it soaks through the earth, reaches deeper layers, and neither snow, nor ice remains on the surface.

Then the fairies and tiny sprites living underground wake up from their winter dream to set about their urgent spring business. First, they crawl out from under barks and stones, from dens dug beneath roots, where they were sleeping during the cold months; in small groups they form circles and move their numb muscles with morning exercises. They wash themselves in puddles or drops hanging from the tip of icicles, then everyone goes about their business!

One massages the roots of trees in order to get the lazy circulation going. Another one wanders under the bushes; shakes them one by one so the sprigs, which went numb under the snow, turn towards the light. Finally, with a small silver pipe in hand, the smallest sprite creeps to the roots of the flowers and grass, and plays the gentlest spring songs until all plants wake up.

In the meanwhile the fairies must attend to an important task: they take care of sprouting seeds, which were put away in the beginning of winter, hidden by squirrels, forgotten by birds. They pamper them and feed them until the seeds swell and the sprouts bust. The green leafs stirring, stretching in the dark have to be orientated by the fairies towards the sun. It is not an easy job, because the tiny plants must find their way among clods and pebbles. But the water and nutrients they have absorbed make them strong; sooner or later they reach the surface; they stretch and strengthen in the warm sunshine.

Sprites take care of the cobwebbed buds, the first unfolding leafs appearing on the tip of boughs. Spring rain pats the plants; bugs buzz around them; life sparkles in every root, stem, branch. The world is donned in the golden-green of sprouts and black of wet barks. The sprites and fairies of nature busy themselves until the last blade of grass hiding in shadow and snow gets confidently strong. They take care of delicate stems and when spring flowers bloom, they cheerfully swing in their chalices.

A természet manóiról szóló mesét még annak idején anyukám találta ki és mesélte nekünk, így a szerzői jog az övé, bár azt nem garantálhatom, hogy épp így hangzott el ez a mese annak idején :) A csokimaszk tavaszi motívumainak egy részét Johanna Basford színezőkönyveinek rajzai ihlették.

Hozzávalók:

150 gr fehércsoki

30 gr étcsoki

kakaóvaj, ételszínezék, lüszterpor

Elkészítés:
Érdemes jó előre kitalálni, milyen mintát festünk majd, hogy ne akkor keresgéljünk, amikor kész a temperált csoki. A referenciát az asztalra készítem vattapálcával, ecsettel együtt. Temperálom az étcsokit. Vékony ecsettel megrajzolom a mintát a maszk belsejében, a pontatlan vonalakat vattapálcával korrigálom. Ezután jöhet a színezés: egységes színeket alkalmazok - ez esetben zöldek és rózsaszínek voltak hangsúlyosak. Kétféle zöldet, sötétkéket, vöröset és rózsaszínt használtam a mintához, ezeket vegyítettem különböző árnyalatokká, és próbáltam egybemosni őket, hasonlóan ahhoz, mint amikor színezek. Ezen még majd dolgozni kell, mert nem mindenhol sikerült úgy, ahogy akartam. Ennek ellenére azért elégedett vagyok a végeredménnyel, úgy fest, mint egy porcelánmaszk :)
Végül temperáltam a fehércsokit, a formába öntöttem és többször körbeforgattam, hogy a szélekre is jusson. A maradékot kiráztam, és lekapargattam a forma peremét. A hűtőbe tettem a formát.
Miután a maszk megszilárdult, kipottyant a formából. Gyertyaláng felett hevített késsel elegyengettem a széleket ott, ahol szükséges volt.

The tale about the sprites of nature was found and told to us out by my mum, therefore she owns the copyright. However, I cannot guarantee that this specific tale was exactly the same at that time :) Some of the spring motifs of the chocolate mask were inspired by the colouring books of Johanna Basford.

Ingredients:

150 gr white chocolate

30 gr dark chocolate

cocoa butter, food paint, lustre dust 

How to prepare:
It makes sense to find out the pattern in advance so you won't have to search when the tempered chocolate is ready. The reference, cotton buds and the brush shall be prepared on the table. I temper the dark chocolate. With a thin brush I draw the pattern into the mask; I correct the inaccurate lines with a cotton bud. Then comes the colouring: I apply selected colours - this time greens and pinks were stressed. I used two types of green, dark blue, red and pink; I also mixed them to get various shades and I tried to blend them, similarly to when I colour with pencils. I'll still have to work on this because I didn't succeed everywhere. However, I'm still satisfied with the result, it looks like a porcelain mask :)
Finally I temper the white chocolate, I pour it in the mould and rotate it around so that it covers the edges. I pour out the excess and scrape off the brim. I put the mould in the fridge.
After the mask gets dry, it falls out of the mould. With a knife heated above candle light, I straighten the edges where necessary.

virágzó csoki 2 // blooming chocolate 2

Mai termés: ugyan a töltelék nem újdonság, viszont új dekorációs módszerrel kísérleteztem: a bonbonforma virágmintáját ételfestékkel kevert kakaóvajjal "színeztem ki". Mivel virágos csokiról van szó, ezért saját készítésű jázminlikőrrel bolondítottam meg a tölteléket, ugyanúgy, mint ennél a receptnél. Szülinapi ajándékba megy :)

Today's result: the filling is not new, but I experimented with a new decorating method: I coloured the flower patterns of the mould with the mixture of cocoa butter and food paint. Since they're flowery bonbons, I spiced up with home-made jasmine liqueur, just like in this recipe. The bonbons will be a birthday gift :)

szilvás spacebonbon

Hosszú hallgatásom oka: elkezdtem írni a disszertációmat. Persze minden PhD hallgató életében eljön ez a pillanat, ami együtt jár a kétségbeesett hogy-a-francba-csináljak-mindent-egyszerre érzéssel, a folyamatos időhiánnyal való küszködéssel, a halogatással, a dolgok újra-priorizálásával, a doktorandusz évekre való visszatekintéssel és nosztalgiával, na meg az előretekintéssel. Nálam ez a következőképpen zajlik: a betervezett napi 2 oldalt akkor is tartom, ha vért izzadok, ami persze nevetségesen kevésnek hangzik (na de ebből már lett 72 oldalam szeptember elseje óta 😎), viszont a források és szakirodalom összeválogatása, értelmes egésszé gyúrása igen sok időt igénybe vesz. Emellett levéltárazok, a nyakamon van a két könyv szerkesztése, két konferencia, egy szerkesztői míting Berlinben, néhány korábban beadott, szerkesztés alatt álló tanulmányom, meg egy új projekt, amit bizonyos bevételek kiesése miatt el kellett vállalnom. Amit október végéig hanyagolok, az az oral history projekt, amibe még februárban szálltam be, meg az ismeretterjesztő cikkek, ezekre egyszerűen nem marad kapacitás... na meg sajnos egyelőre a hobbikra se nagyon, hiszen a szabadidőmben muszáj a többi munka-dologgal foglalkozni, különben azokkal túlságosan lemaradnék. Így jelenleg sajnos kissé háttérbe szorult a csokizás és a blogolás - na azért néha készítek persze bonbonokat, és még mindig rengeteg ötletem van, amiket megvalósítok majd, amint időm engedi.

Az elmúlt két évben elég sok minden megváltozott, most végre igazán otthon érzem magam az életemben, és úgy tűnik, minden a helyére került, aminek pedig el kellett tűnnie, az eltűnt. Azt hiszem, minden úgy jó, ahogy van, és remélem, még sokáig foglalkozhatok azzal, amivel most, és még sokáig lesznek körülöttem azok a kedves barátok, akik most vannak. Na és a csoki - az örök! :D És most jöjjön is a szilvás spacebonbon.

Hozzávalók:

200 gr étcsoki

70 gr tejcsoki

100 gr aszalt szilva

50 ml slivovica

fahéj

lüszterpor

Elkészítés:

A töltelékhez a feldarabolt aszalt szilvát 5 órára slivovicába áztatom, úgy, hogy teljesen ellepje. Amikor felszívta az alkohol nagyját, összeturmixolom az egészet, és fahéjjal ízesítem. Vízgőz felett megolvasztom a tejcsokit, és hozzákeverem.

A bonbonforma mélyedéseit összespriccelem csillogó fehér lüszter és kakaóvaj keverékével. Amiután megszáradt, kakaóvajjal háromféle különböző lüszterport készítek elő: rózsaszínt, sötétlilát és tengerészkéket. Vékony ecsettel előbb a rózsaszínnel festek egy-egy spirált a mélyedések közepébe, majd azonnal elegyítem és összemosom a lilával. Végül - még mielőtt megszáradnak - a sötétkékkel elnagyoltan kifestem a mélyedéseket. Mivel a burok étcsokiból készül, így is sötét lesz a "háttér".

Temperálom az étcsokit, kiöntöm a formát. Miután a burkok megszilárdulnak, megtöltöm őket a szilvás krémmel, és ha szükséges, a hűtőbe teszem (nálam elég szilárd állaga volt a tölteléknek). Végül lezárom a bonbonokat.

The reason for my long silence is that I started to write my dissertation. Of course this is a phase in every PhD student's life, and it comes with desperate how-shall-I-do-everything-at-the-same-time-feeling, struggling with constant lack of time, procrastination, re-prioritising of things, looking back at the doctoral years and nostalgia, and of course looking ahead. I do the following: I write 2 pages/day even if I'd rather die, which sounds ridiculously few (but hey, I have 72 pages since the beginning of September 😎), however, choosing the sources and the literature and putting together something meaningful from them takes a lot of time. Besides, I do my research, I have two books to edit, there are two conferences coming up, one editorial meeting in Berlin, some previously submitted articles of mine, and a new project, which I had to undertake because of certain problems with my incomes. What I will neglect until the end of October are the oral history project I'd joined back in February and writing popular articles; unfortunately I don't have capacity for them... the same goes for my hobbies, as I must catch up with other work-related stuff in my free time. Therefore at the moment chocolate and blogging are also neglected. Sometimes I make bonbons, though, and I still have many ideas, which I'll realise as soon as I'll have time.

In the last two years many things changed and finally I feel at home in my life, and it seems everything fell into place; what had to disappear, disappeared. I think everything is great as it is and I hope I can deal with what I'm doing now for a long while, and those dear friends that are around, will stay around. And chocolate will be there forever! :D And now, here is the plum spacebonbon.

Ingredients:

200 gr dark chocolate

70 gr milk chocolate

100 gr prunes

50 ml slivovica

cinnamon

lustre dust

Recipe:

For the filling, I cut up the prunes and soak them in slivovica for 5 hours - they should be covered by the liquid. Afterwards I blend them and season the mixture with cinnamon. Above steam, I melt milk chocolate and I add it.

I sprinkle the cavities of the mould with sparkling white lustre dust. When it gets dry, I prepare three different colours of lustre dust mixed with cocoa butter: pink, dark purple and navy blue. With a thin brush I paint a pink spiral in each cavity, then I merge them with the purple. Finally - before they set - I roughly cover the rest of the surface of the cavities with blue. As the shell is made of dark chocolate, the "background" will be dark anyway.

I temper the dark chocolate and I prepare the shells. After they set, I fill them with the prune cream and if necessary, I place the mould in the fridge (my filling was quite solid). Finally I seal the bonbons.

Mogador truffles

A hírneves Mogador bonbon trüffel-verzióban. Nem egy nagy dolog elkészíteni, viszont isteni finom és krémes :) A recepten nem variáltam semmit, ugyanaz a krém, amit a bonbonba szokás tölteni.

Hozzávalók:

2 maracuja

100 gr tejcsoki

egy kiskanál vaj

kakaópor

Elkészítés:

Félbe vágom a két maracuját, a belsejüket szitába kanalazom és leszűröm. Vízgőz felett felolvasztok egy tábla tejcsokit, közben hozáadok egy kis vajat is. Elegyítem a maracujalével, és alaposan összekeverem a kettőt. A tálat hűtőbe teszem.

Néhány óra hűtés után kiskanállal gombócnyi adagokat kanalazok a krémből, és trüffelekké formázom őket. Átszitált kakaóporba forgatom, és kapszliba ültetem.

The famous Mogador bonbon's truffle version. It is not a big deal to prepare it, however, it is amazing and creamy :) I didn't alter the recipe, the cream is the same that one uses as filling for the bonbon.

Ingredients:

2 maracuja

100 gr milk chocolate

one spoonful of butter

cocoa powder

Recipe:

I cut the two maracujas in half, I scrape the flesh and sieve it. Above steam I melt a bar of milk chocolate; I also add some butter. I combine the chocolate and the maracuja juice and mix them. I put the bowl in the fridge.

Some hours later I take spoonfuls from the cream and I shape them into truffles. I roll them in sieved cocoa powder and place them in paper cups.

kókuszos-ananászos // coconut-pineapple

Egy éve Fiuméban hagytam egy levelet ükapám sírján a Kozala temetőben. Akkor még nem sejtettem, hogy milyen kalandokhoz fog ez vezetni. 

A levelet ugyanis megtalálták és eljuttatták az illetékeshez, aki történetesen Torinóban él a családjával. Így aztán idén nyáron felkerekedtünk és meglátogattuk a rokonságot Olaszországban. Torino az egyik legszebb olasz város, ahol valaha jártam - de talán nem is a szép a legjobb kifejezés rá. Inkább az eklektikus, hangulatos, elbűvölő (épp, mint Fiume... úgy látszik, nekem az ilyen típusú városok jönnek be). Egyetlen városon belül középkori vár, reneszánsz kastély, barokk épületekkel teli utcák, a domb tetején kolostor, és fasiszta felhőkarcoló... csak úgy zsong a történelemtől, az ember szinte látja maga előtt a századforduló, vagy épp a késő középkori utcai jeleneteit.

Na és a csoki! Torino Olaszország csokifővárosa, ahol novemberben kéthetes csokifesztivál bolygatja fel a város életét. Itt van több nagy olasz csokimárka székhelye (többek között a Venchié, akik a kedvenc csokikrémemet gyártják). Mmm! 

Ugyan tengerpart az nincs, de Torinót akkor is érdemes meglátogatni, ha a mediterrán és "kontinentális" Európa izgalmas keveredését akarjuk megtapasztalni :)

Ezt a csokigömböt még júliusban készítettem ajándékba, csak a nyár elment utazással, munkával és némi Balatonozással, így nem értem rá, hogy megosszam a receptet.

Hozzávalók:

200+100 gr fehércsoki

30 ml ananászlé

20 ml tejszín

3-4 kiskanál kókuszreszelék

10 ml rum

lüszterpor

Elkészítés:

A tejszínben elkeverem a kókuszt és felmelegítem. Egy ideig hagyom forrni, hogy a kókusz kissé megpuhuljon. Ezután hozzáadom az ananászlét, és vízgőz felett felolvasztott 100 gr fehércsokit. Végül a rumot öntöm bele.

Lüszterpor és kakaóvaj keverékével kacskaringókat festek a bonbonforma mélyedéseibe. Miután megszáradtak, temperálom a fehércsokit, és kiöntöm a formát. Megvárom, míg megszilárdul a bonbonok héja, ezután megtöltöm őket. A formát a hűtőbe teszem. Amikor a töltelék kezd szilárd halmazállapotot ölteni, ismét temperálom a maradék csokit, a fél bonbonokat kiszedem a formából, és a temperált csoki segítségével összeragasztgatom gömbökké.

A barokk főtér és "Mussolini ujja" // barque main square and "Mussolini's finger"

Castello

Basilica di Superga

Po folyó hajnalban // River Po at dawn

reggeli látkép a Gran Madre di Dio templomból // morning view from the Gran Madre di Dio church

szecessziós ház a Corso Fiume-n // art nouveau palace at Corso Fiume

A year ago I left a letter on the grave of my great-great-grandpa in Kozala cemetery of Fiume. Then I didn't suspect what kind of adventures this would lead to.

Because the letter was found and sent to the addressee, who happens to live in Torino with his family. So this summer we visited our relatives in Italy. Torino is one of the most beautiful Italian cities that I've seen - but maybe "beautiful" is not exactly the right term here. Rather, it's eclectic, cozy, charming (just like Fiume... it seems that I like these kinda cities). Medieval castle, renaissance castle, streets filled with baroque buildings, a monastery on the top of a hill, fascist skyscraper within one city... it is buzzing with history; one can almost see the street scenes of the fin de siecle or the late middle ages.

And the chocolate! Torino is the chocolate capital of Italy, where a two-week-long chocolate festival is kept in November. Many big Italian chocolate brands have headquarters here (among them Venchi, which produces my favourite chocolate cream). Mmm!

Even though there's no seaside, it is still worthy to visit Torino, especially if you want to experience the exciting mixture of the Mediterranean and "Continental" Europe :)

I prepared these chocolate globes as presents back in July, then the summer went away with travelling, work and some time spent at lake Balaton, so I didn't have time to share the recipe.

Ingredients:

200+100 gr white chocolate

30 ml pineapple juice

20 ml cream

3-4 small spoon of grated coconut

10 ml rum

lustre dust

Recipe:

I combine the coconut in the cream and I warm it up. I leave it to boil for a few minutes so the coconut gets a bit softer. Then I add the pineapple juice and 100 gr white chocolate melted in bain-marie. Finally I add the rum.

With the mixture of lustre dust and cocoa butter, I paint curly lines in the cavities of the mould. After they get dry, I temper the white chocolate and I pour it in the mould. I prepare the shells and I wait until they get solid. Then I fill them. I place the mould in the fridge. When the filling sets, I temper the leftover chocolate, I take the half globes out of the mould and I glue them together with tempered chocolate.

whisky-fűszer // whisky-spices

Szülinapi ajándékba készült ez a whisky-s bonbon :) még azon a héten, amikor épp nem kellett szétolvadni a negyven fokban. A whiskyt ismét meleg, füstös-egzotikus fűszerekkel társítottam, véleményem szerint ezek illenek hozzá leginkább. Különleges, intenzív ízű bonbon lett.

Hozzávalók:

100+200 gr étcsoki

40 ml whisky

vanília, kardamom, fahéj

transzferfólia

Elkészítés:

A transzferfóliát méretre vágom és a mágneses bonbonformába helyezem. Temperálok 200 gr étcsokit, elkészítem a bonbonhéjakat. 

Vízgőz felett megolvasztok 100 gr étcsokit, elegyítem a whiskyvel, és ízlés szerint fűszerezem. Én kicsit többet adtam a kardamomból, hogy kiemelje a whisky ízét. A formát a hűtőbe teszem egy órára. Végül temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.

These whisky bonbons were made for a birthday :) on that week when we didn't have to melt in the 40 degrees. I paired the whisky with warm, smokey-exotic spices again; I think these fit together the best. It resulted in a special bonbon with intense flavour.

Ingredients:

100+200 gr dark chocolate

40 ml whisky

vanilla, cardamom, cinnamon

transfer sheet

Recipe:

I cut out a piece of the transfer sheet and place it into the magnetic mould. I temper 200 gr dark chocolate and I prepare the bonbon shells.

In a bain-marie I melt 100 gr dark chocolate and I combine it with whisky; I also add the spices. I used a bit more cardamom in order to enhance the flavour of the whisky. I put the mould in the fridge for an hour. Finally, I temper the leftover dark chocolate and I seal the bonbons.