kávé-vanília // coffee-vanilla

Ritkán csinálok csokit magvak felhasználásával, mert általában véve nem vagyok odáig értük - ezek közé tartozik a kávé is. Ugyan szeretem a kávés csokit, de nem nagyon tudom rávenni magam arra, hogy nekiálljak kávét főzni. Az alábbi csokicupcake is instant kávéval készült :D Mivel sosem kávézok, és nem vagyok szakértője sem, ezért fogalmam sincs a nüanszairól (ízvilág, fajta, stb.), de állítólag ez a csoki azért elég finom lett. Akik kóstolták (engem is beleértve) azoknak ízlett :D

Hozzávalók:

150+100 gr étcsoki

2-3 kiskanál instant kávé

65 ml tejszín

50 gr fehércsoki

egy kiskanál vaj

vanília

kávébabok, cukorgyöngyök

Elkészítés:

Temperálok 150 gr étcsokit, kiöntöm vele a formát, majd a hűtőbe teszem. Amikor a csokicsészék megszilárdultak, kiveszem őket a formából.

A kávés töltelékhez felmelegítek 50 ml tejszínt, hozzákeverek ízlés szerinti mennyiségű instant kávét, és megvárom, hogy felolvadjon. Ezután hozzáadok 100 gr étcsokit. A krémmel majdnem színültig töltöm a csokicsészéket, majd a hűtőbe teszem őket.

Elkészítem a vaníliás krémet is: kimérek 15 ml tejszínt, vízgőz felett megolvasztok 50 gr fehércsokit és egy kiskanálnyi vajat. A tejszínhez keverem a csokit, és beleszórok pár csipet vaníliát. Amikor a kávés töltelék kissé megkeményedik, habzsákból a tetejére nyomok a vaníliás krémből. Vanília őrleménnyel, kávébabokkal vagy cukorgyöngyökkel díszítem.

I rarely make chocolate with seeds because I don't usually prefer them - coffee included. I like chocolate with coffee but I just can't get myself to make coffee. The chocolate cupcakes below were also made with instant coffee :D Since I never drink coffee, I am by no means an expert of its nuances (such as taste, brand etc.), however, this chocolate is allegedly quite good. Those who tried it (me included) liked it :D

Ingredients:

150+100 gr dark chocolate

2-3 small spoon of instant coffee

65 ml cream

50 gr white chocolate

one small spoon of butter

vanilla

coffee beans, candy pearls

Recipe:

I temper 150 gr dark chocolate; I make the shells, then I put the mould in the fridge. When the chocolate cups get solid, I take them out of the mould.

For the coffee filling, I warm up 50 ml cream, I add instant coffee according to the desired intensity and I wait for it to melt. Then I also add 100 gr dark chocolate. I fill the chocolate cups with this cream almost to the brim, then I put them in the fridge.

I prepare the vanilla cream: I take 15 ml cream. I melt 50 gr chocolate and a bit of butter above simmering water. I mix the chocolate and the cream and sprinkle some pinches of vanilla in it. When the coffee filling sets, I pipe the vanilla cream on it. I decorate it with vanilla grist, coffee beans or candy pearls.

barackos-balzsamecetes // peach-balsamic vinegar

Ez a bonbon világutazó lett :D Sokan kóstolták, és mindenkinek ízlett (vagy legalábbis úgy tettek, mintha...:D). Ebből a csokiból vittem Glennek és csapatának a 30-i prágai koncertjükre :) így aztán két országot megjárt (vagy még többet is, ha valamelyikük kibírta, és nem ette föl egy nap alatt XD).

Szóval ezt a postot most nekik ajánlom :)

***

This bonbon became a world traveller :D Many have tried it and all of them liked it (or at least they pretended so...:D). I brought some of this chocolate to Glenn and his team for their show in Prague on the 30 October :) therefore it's been to two countries (or even more, provided that one of them didn't eat it up in one day XD). So this post is dedicated to them :) 

Mint már mindenki tudja, Glenn Hughes a kedvenc énekesem Freddie mellett. Ezúttal Deep Purple dalokkal turnézik, amit persze nem hagyhattam ki. Így hát eltöltöttem két napot egyik kedvenc városomban és jóbarátokkal találkoztam, a kirándulásra pedig a koncert tette fel a koronát. 
Alant a setlist, amit valamilyen módon ismét sikerült megszereznem XD Mint látható, klasszikus Purple nóták szerepelnek rajta, természetesen az elmaradhatatlan szólókkal együtt. Nem írok most magáról a zenéről, mert számomra mindig felülmúlhatatlan élmény Glennt hallgatni, de tudom, hogy ízlések és pofonok különbözőek. Inkább csak annyit a koncertről, hogy nekem egy egész kicsit mintha privát elődás lett volna, miután minden zenész, aki a színpadra lépett (a dobos, Ash kivételével, akit még nem ismertem), amint meglátott, odaintett, vagy mosolygott :) 

***

As everyone knows, Glenn Hughes is my favourite singer together with Freddie. This time he's touring with Deep Purple songs, which of course I couldn't miss. So I spent two days in one of my favourite cities and I met friends; then the concert put the crown on the trip.
Below is the setlist, which I managed to get somehow XD As you may see, it contains classic Purple songs, naturally with the solos. I won't write about the music, because for me listening to Glenn is always an out-of-the-world experience, but I know, to each his own. Rather I'll say that to me it was a tiny bit like a private performance, as every musician who entered the stage greeted me with a wave or a smile (except for Ash, the drummer, as I didn't know him) :)

Számomra Glenn koncertjeihez hozzátartozik, hogy a király zene után beszélgetek is velük. Tudom, hogy ez rémesen fellengzősen hangzik, de hát a zenészek is emberek, és ha egyszer jóban vagy velük, akkor olyan, mintha jóbarátokkal találkoznál, akiket nem láttál egy éve, és most van mit bepótolni...
Elsőként Soren, a gitáros jött elő a backstage-ből. Kedvesen és türelmesen aláírogatott és fényképezkedett, majd eltűnt. Ilyenkor jön a várakozás, és reménykedés, hogy ezt nem az utcán kell eltölteni, azért mégiscsak október vége volt :D Na akkor írtam Jaynek, a billentyűsnek FB-on, de mire elolvastam volna a válaszát, felbukkant Carl, Glenn menedzsere, aki a biztonságiak szúrós tekintete láttán egyből ellátott az All access backstage pass-szal :D mire visszatértünk a backstage-be, már csak Glenn maradt ott, aki egyből beinvitált, de beszélgetni nem nagyon maradt idő, mert már ő is a hotel felé vette az irányzékot. A következő lépés, hogy Glenn gurulós bőröndjét viszem a klub előtt várakozó autóhoz. Aminek az ajtaját persze becsapták az orrom előtt, de Carl volt olyan jófej, hogy talán Papi cuccát (meg engem) mégsem kéne ott hagyni XD és szólt a biztonságinak, hogy ugyan nyissa már ki az ajtót... Aztán elfuvaroztak minket a Vencel térre, a hotelhez.

***

To me a part of Glenn's concerts is talking to them after a great gig. I know this sounds like horrible bragging, but musicians are humans too and if you're on good terms with them, then it's like meeting good friends, whom you haven't seen for ages and there's a lot to talk about...
First Soren, the guitarist came from the backstage. Nicely and patiently he signed and took photos with people, then he disappeared. Then comes the waiting and hoping that you won't have to wait in the street, after all it was the end of October :D So then I wrote to Jay, the keyboardist on FB, but by the time I would've read his answer, Carl, Glenn's manager popped up. Seeing the stare of the security guards, he quickly equipped me with an All access backstage pass :D When we returned in the backstage, only Glenn was there, who invited me in but we didn't have much time to talk, as he was about to leave for the hotel. The next thing is that I'm carrying Glenn's little suitcase to the car waiting in front of the club. The door of the car was, obviously, closed in front of me, but Carl was nice enough to tell the security guy that Papa's stuff (and I) shouldn't be left behind XD so he opened the door... And then we were taken to Wenceslas square, to the hotel.

A hotel előtt várakozott Jay, Soren és Ash, na meg a csapat többi tagja. Hát mondjuk úgy, hogy a hotel nem épp az volt, amilyet az ember maga elé vizionál, amikor egy kiadós, egészséges alvásról álmodozik XD Inkább mondanám hostelnek, aminek az ár/érték aránya valahol annak a vödörnek az alján mozgott, amit a csőrepedés miatt a plafonból csepegő víz alá raktak. Glenn meg is hátrált egyből :D Visszapattantak a kocsiba Carllal, és valami jobb reményében a nyakukba vették a várost. Én a többiekkel tartottam, megvártam, míg bejelentkeznek (a helyi promóter a biztonság kedvéért kettő perc után futva menekült a recepciós hölgy láttán) - persze ez sem ment zökkenőmentesen: valamiért a recepciós hölgy megakadt Ashnél, és nem tudtak zöldágra vergődni egymással, aminek az lett a következménye, hogy Ash bepakolta a holmiját Jay szobájába, aztán elindultunk keresni valami helyet, ahol leülhetünk inni egy sört.
Ezt az Óváros téren találtuk meg egy ír kocsma képében, ahol bömbölt a retro :D Ennek ellenére elég jót beszélgettem Jay-jel, akinél aranyosabb embert nem hordott a hátán a föld - valamint (ugye a tehetség nem jár egyedül) érzéke van a csokigyártáshoz, csak ezt szerintem még nem vallotta be magának XD Eddig kétszer beszéltünk csokikról, és mindkétszer igencsak kreatív ötletekkel állt elő (az előző eredményét lásd itt). Feltett szándékom, hogy valamilyen módon bevonjam a csokikészítésbe, csak még nem találtam ki, hogy tálaljam ezt neki :D
Ash hiperaktív volt egész este. Annyira mérges volt a hotel miatt, fogadkozott, hogy vissza se megy :D Időközben pedig kiderült, hogy valójában ő nem is brit, hanem ír vándorló közösséghez tartozik - amire egyből lecsaptam, mivel odavagyok Írországért, és az ír vándorok különleges életmódjáról is olvastam már. Ash mesélt a családi történeteikből, és megígérte, hogy ha feléjük járok, akkor megnézhetem a karavánját :) hát ezt biztos, hogy nem fogom kihagyni!
Összességében nagyszerű este volt, és hálás vagyok Glennek, Carlnak, Jaynek, Ashnek és mindegyiküknek, hogy családtagként kezelnek, és velük tölthettem ezt a kis időt.

***

In front of the hotel Jay, Soren and Ash were waiting together with the crew. Let's say the hotel wasn't exactly what you envision when dreaming about a good and healthy sleep XD I'd rather say it was a hostel, whose value was somewhere at the bottom of the bucket they put out in the corridor, under the leaking roof. Glenn immediately fled :D They got in the car with Carl and left in order to look for something better. I went with the others and waited for them to check in (just to be sure, the local promoter also escaped at the sight of the receptionist lady) - of course there were other obstacles too: for some reason the receptionist got stuck with Ash and he didn't manage to finalise the check-in, whose result was that he put his stuff in Jay's room, then we went out to find someplace where we could sit and drink a beer.

We found this Irish pub at the Old Town square, where retro music was howling :D Despite that I had a nice chat with Jay, who's the sweetest, most sensitive person you'll ever meet - moreover (one's never talented in only one thing) he has a gift for chocolate making, which he hasn't realised yet XD We talked about chocolate twice and both times he came up with quite creative ideas (see the result of the previous occasion here). It is my intention to involve him in chocolate making, but I haven't found out yet how to present this idea to him :D
Ash was hyper all night long. He was so angry because of the hotel that he said he wouldn't go back there :D In the meanwhile it turned out that he's actually not British but an Irish traveller - I got really interested, as I love Ireland and I've read about the unique way of life of Irish travellers too. Ash told me some stories he had heard in his family and he promised that if I go to England, I can stay in his caravan :) Wow, I won't miss that for sure!
All in all it was a splendid evening and I'm grateful to Glenn, Carl, Jay, Ash and all of them that they treat me like family and that I could spend that time with them.

És akkor jöjjön a csoki. Kedvenc módszeremmel díszítettem, a töltelék pedig finom, krémes :)

Hozzávalók:
150 gr étcsoki
20 gr barackpüré
10 gr Glassa gastronomica
10 gr tejszín
egy kiskanál vaj
90 gr tejcsoki
bronz lüszterpor, kakaóvaj

Elkészítés:
A kakaóvajat megolvasztom és összekeverem egy kis lüszterrel. Ecset segítségével összefröcskölöm a bonbonforma mélyedéseit. 
Elkészítem a tölteléket: összeöntöm a barackpürét, a Glassa gastronomicát, a tejszínt, és felmelegítem. Hozzáadok egy kiskanálnyi vajat, és a tejcsokit.
Temperálom az étcsokit, kiöntöm a bonbonformát. Miután a héjak belseje megszilárdult, megtöltöm őket a krémmel, és hűtőbe teszem. Végül temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.

So here comes the chocolate. I decorated it with my favourite method; the filling is yummy and creamy :)

Ingredients:
150 gr dark chocolate
20 gr peach puree
10 gr Glassa gastronomica
10 gr cream
one spoonful of butter
90 gr milk chocolate
bronze luster dust, cocoa butter

Recipe:
I melt the cocoa butter and add the luster dust. With a brush I sprinkle it in the cavities of the mould
I prepare the filling: I pour the peach puree, the Glassa gastronomica and the cream in a pot and I warm it up. I add a spoonful of butter and the milk chocolate.
I temper the dark chocolate, and I make the shells. After they get solid, I fill them with the cream and I put the mould in the fridge. Finally I temper the leftover dark chocolate and I seal the bonbons.

Glenn csokija // Glenn's chocolate

This post is dedicated to the lovely people of Glenn's tour family (scroll down for English content) 💗
Ezt a postot Glenn kedves csapatának ajánlom 💗

Update: OK folks, 200 page views in one day!! I am honored, thank you so much for your attention :)))

Szóval a zene a minden, és ahogy néhányan talán tudják, egyik legkedvesebb zenészem Glenn Hughes, aki anno a Trapeze-ben kezdte pályafutását, majd a Deep Purple-ben és a Black Sabbathban folytatta, végül néhány kiesett év után sikeres szólókarriert épített, és jelen pillanatban Európában turnézik (ezért sem írtam ennyi ideig, mert egyik koncertről a másikra utaztam :D). Glennt az életem legmélyebb mélypontján ismertem meg személyesen, és sokat segített nekem a zenéjével és a személyiségével, hogy kihúzzam magam a bajból. Azóta is jóban vagyunk, és valahányszor Európában jár, elmegyek a koncertjeire, hogy találkozzunk. Tavaly elkészítettem az egyik basszusgitárját csokiból, idén pedig a vele való találkozóra készülve olyan bonbont készítettem, ami szerintem a leginkább illik a személyiségéhez. Természetesen a csapata többi tagját sem hagyhattam ki a jóból, Pontusnak, a dobosnak rebarbaralikőrös csokit csináltam, a többieknek pedig epres-rozmaringosat. A prágai és bécsi koncertekről, valamint a csapattal töltött szabadnapos estéről a beszámolót lásd itt.

Mivel Glenn nagyon vigyáz arra, hogy mit eszik, a csokihoz minél kevesebb cukrot és zsíros hozzávalót használtam, a fűszerezés pedig teljesen személyre szabott, és hozzá illő - legalábbis így gondoltam :))) Mint utólag kiderült, nem lőttem mellé: Glenn bevallottan egyszerre megette az összes bonbont, annyira ízlett neki, haha :D

Hozzávalók:

150+100 gr étcsoki

0,5 dl rizstejszín

1 kiskanál bio agave szirup

szederpüré

rózsabors

3 kakaóbab

lüszterpor és kakaóvaj

Elkészítés:

Először ezüst lüszterpor és olvasztott kakaóvaj keverékével díszítem a bonbonforma mélyedéseit. Hangjegyeket festek bele, és miután megszáradt, fondantformázóval utánajavítok. Ezután elkészítem a tölteléket: a rizstejszínhez szórok 3 apróra tört kakaóbabot, két csipet összetört rózsaborsot és egy kiskanál agave szirupot. Felmelegítem, majd hozzákeverek 100 gr étcsokit. Temperálom a maradék étcsokit, elkészítem a bonbonhéjakat, és félig töltöm őket szederpürével, arra pedig a ganache-ból töltök. Lehűtöm, majd lezárom a bonbonokat.

So music is everything and as some of you may know, one of my favourite musicians is Glenn Hughes, who started his career in Trapeze, then continued it in Deep Purple and Black Sabbath and after some lost years he built up a successful solo career. At the moment he is touring in Europe (that's why I haven't posted in a while: I was travelling from one concert to the other :D). I got to know Glenn personally in the lowest point of my life and his music and his personality helped me a lot to pull through. We're on good terms ever since and whenever he's in Europe, I go to his concerts in order to meet him. Last year I made one of his bass guitars of chocolate, this year I was preparing for our meeting with bonbons that fit his personality. Obviously, the rest of his team wasn't left out of the fun either, I made chocolate with rhubarb liqueur for Pontus, the drummer and strawberry-rosemary bonbons for the others. See also my account concerning the concerts in Prague and Vienna and the day off spent with the team. 

Since Glenn pays attention to what he's eating, I tried to avoid greasy ingredients and used only a small amount of sugar. The flavouring is personalised - at least I thought so :))) as it turned out later, I was right: Glenn admitted that he'd eaten up all of the bonbons at once, he loved them so much, haha :D

Ingredients:

150+100 gr dark chocolate

0,5 dl rice cream

blackberry puree

1 small spoon of bio agave syrup

rose pepper

3 cocoa beans

luster dust and cocoa butter

Recipe:

First I decorate the cavities of the mould with the mixture of luster dust and melted cocoa butter: I paint notes in them and after they get dry, I adjust them with fondant shaper. Afterwards I prepare the filling: I add cocoa nibs made of three beans, two pinches of rose pepper and one small spoon of agave syrup to the rice cream. I warm it up, then I mix it with 100 gr dark chocolate. I temper the rest of the dark chocolate, I prepare the bonbon shells and I half-fill them with blackberry puree; I pour the ganache on the top of that. I cool the bonbons in the fridge and finally I seal them.

Glenn

Asszem nincs olyan, a rendelkezésemre álló módszer, amivel még ne tisztelegtem volna Glenn Hughes előtt. Nincsenek illúzióim afelől, hogy az olvasók nagyjából hány százaléka ismeri e nevet, de ha azt írom, hogy Deep Purple, az már bizonyára többeknek ismerős. Glenn évtizedek óta tartó pályafutása során több nagynevű zenekarban megfordult, mostanában pedig szólóban tevékenykedik. A zenei berkekben a Rock Hangjaként ismert énekes-basszeros személyes kedvencem több okból kifolyólag, amiket más fórumokon már többször is leírtam. Itt legyen elég annyi róla, hogy a legközvetlenebb, legkedvesebb ember a rockzenészek közt, aki mindig ügyel arra, hogy személyesen is tartsa a kapcsolatot rajongóival. 

A postba belinkelek néhány videót - a kedvenceimet Glenntől, talán mindenki talál kedvére valót köztük, hiszen olyan sokoldalú énekes.

Az első dal a legújabb albumáról

Valahányszor hazajövök Glenn egy koncertjéről, mindig késztetést érzek, hogy valahogyan kifejezzem iránta érzett elismerésem; ennek egyik eredménye lett az egyik basszusgitárja, fehércsokiból. A folyamatot egy kissé túlbonyolítottam, de nem baj, ebből is tanulunk, legközelebb már egyszerűbben csinálom majd. A gitár alapját sütőpapíron mintáztam meg, kék elemeit lüszterporral festettem, a többi részletet pedig dekorcukorkákkal oldottam meg :)

Deep Purple: Burn

I don't think there's any mode at my disposal that I haven't used to pay tribute to Glenn Hughes. I don't have illusions about how many of my readers know this name, but probably Deep Purple sounds more familiar. Glenn has been a member of many famous bands during his long career, and nowadays he's pursuing a solo career. The singer- bass guitarist, known as the Voice of Rock, is my personal favourite for several reasons that I have written down on other forums. Here it would suffice to write that he's the most genial, the nicest man among rockstars, who always takes care of keeping in touch with his fans personally.
I linked in a couple of songs - my favourites from Glenn, probably everyone will find one that they like as he's such a multifaceted singer.

BCC: Song of Yesterday

Whenever I come home from one of Glenn's concerts, I feel the urge to express my honour to him; a result of this was one of his bass guitars made of white chocolate. I overcomplicated the process a bit, but it doesn't matter, I learnt from that and next time I will do it in a simpler way. I prepared the basis of the guitar on parchment paper, and I painted the blue parts with luster dust. The other details were made of deco candies :)

So much love to give