November 3, 2018

barackos-balzsamecetes // peach-balsamic vinegar

Ez a bonbon világutazó lett :D Sokan kóstolták, és mindenkinek ízlett (vagy legalábbis úgy tettek, mintha...:D). Ebből a csokiból vittem Glennek és csapatának a 30-i prágai koncertjükre :) így aztán két országot megjárt (vagy még többet is, ha valamelyikük kibírta, és nem ette föl egy nap alatt XD).
Szóval ezt a postot most nekik ajánlom :)
***
This bonbon became a world traveller :D Many have tried it and all of them liked it (or at least they pretended so...:D). I brought some of this chocolate to Glenn and his team for their show in Prague on the 30 October :) therefore it's been to two countries (or even more, provided that one of them didn't eat it up in one day XD). So this post is dedicated to them :) 


Mint már mindenki tudja, Glenn Hughes a kedvenc énekesem Freddie mellett. Ezúttal Deep Purple dalokkal turnézik, amit persze nem hagyhattam ki. Így hát eltöltöttem két napot egyik kedvenc városomban és jóbarátokkal találkoztam, a kirándulásra pedig a koncert tette fel a koronát. 
Alant a setlist, amit valamilyen módon ismét sikerült megszereznem XD Mint látható, klasszikus Purple nóták szerepelnek rajta, természetesen az elmaradhatatlan szólókkal együtt. Nem írok most magáról a zenéről, mert számomra mindig felülmúlhatatlan élmény Glennt hallgatni, de tudom, hogy ízlések és pofonok különbözőek. Inkább csak annyit a koncertről, hogy nekem egy egész kicsit mintha privát elődás lett volna, miután minden zenész, aki a színpadra lépett (a dobos, Ash kivételével, akit még nem ismertem), amint meglátott, odaintett, vagy mosolygott :) 
***
As everyone knows, Glenn Hughes is my favourite singer together with Freddie. This time he's touring with Deep Purple songs, which of course I couldn't miss. So I spent two days in one of my favourite cities and I met friends; then the concert put the crown on the trip.
Below is the setlist, which I managed to get somehow XD As you may see, it contains classic Purple songs, naturally with the solos. I won't write about the music, because for me listening to Glenn is always an out-of-the-world experience, but I know, to each his own. Rather I'll say that to me it was a tiny bit like a private performance, as every musician who entered the stage greeted me with a wave or a smile (except for Ash, the drummer, as I didn't know him) :)



Számomra Glenn koncertjeihez hozzátartozik, hogy a király zene után beszélgetek is velük. Tudom, hogy ez rémesen fellengzősen hangzik, de hát a zenészek is emberek, és ha egyszer jóban vagy velük, akkor olyan, mintha jóbarátokkal találkoznál, akiket nem láttál egy éve, és most van mit bepótolni...
Elsőként Soren, a gitáros jött elő a backstage-ből. Kedvesen és türelmesen aláírogatott és fényképezkedett, majd eltűnt. Ilyenkor jön a várakozás, és reménykedés, hogy ezt nem az utcán kell eltölteni, azért mégiscsak október vége volt :D Na akkor írtam Jaynek, a billentyűsnek FB-on, de mire elolvastam volna a válaszát, felbukkant Carl, Glenn menedzsere, aki a biztonságiak szúrós tekintete láttán egyből ellátott az All access backstage pass-szal :D mire visszatértünk a backstage-be, már csak Glenn maradt ott, aki egyből beinvitált, de beszélgetni nem nagyon maradt idő, mert már ő is a hotel felé vette az irányzékot. A következő lépés, hogy Glenn gurulós bőröndjét viszem a klub előtt várakozó autóhoz. Aminek az ajtaját persze becsapták az orrom előtt, de Carl volt olyan jófej, hogy talán Papi cuccát (meg engem) mégsem kéne ott hagyni XD és szólt a biztonságinak, hogy ugyan nyissa már ki az ajtót... Aztán elfuvaroztak minket a Vencel térre, a hotelhez.
***
To me a part of Glenn's concerts is talking to them after a great gig. I know this sounds like horrible bragging, but musicians are humans too and if you're on good terms with them, then it's like meeting good friends, whom you haven't seen for ages and there's a lot to talk about...
First Soren, the guitarist came from the backstage. Nicely and patiently he signed and took photos with people, then he disappeared. Then comes the waiting and hoping that you won't have to wait in the street, after all it was the end of October :D So then I wrote to Jay, the keyboardist on FB, but by the time I would've read his answer, Carl, Glenn's manager popped up. Seeing the stare of the security guards, he quickly equipped me with an All access backstage pass :D When we returned in the backstage, only Glenn was there, who invited me in but we didn't have much time to talk, as he was about to leave for the hotel. The next thing is that I'm carrying Glenn's little suitcase to the car waiting in front of the club. The door of the car was, obviously, closed in front of me, but Carl was nice enough to tell the security guy that Papa's stuff (and I) shouldn't be left behind XD so he opened the door... And then we were taken to Wenceslas square, to the hotel.


A hotel előtt várakozott Jay, Soren és Ash, na meg a csapat többi tagja. Hát mondjuk úgy, hogy a hotel nem épp az volt, amilyet az ember maga elé vizionál, amikor egy kiadós, egészséges alvásról álmodozik XD Inkább mondanám hostelnek, aminek az ár/érték aránya valahol annak a vödörnek az alján mozgott, amit a csőrepedés miatt a plafonból csepegő víz alá raktak. Glenn meg is hátrált egyből :D Visszapattantak a kocsiba Carllal, és valami jobb reményében a nyakukba vették a várost. Én a többiekkel tartottam, megvártam, míg bejelentkeznek (a helyi promóter a biztonság kedvéért kettő perc után futva menekült a recepciós hölgy láttán) - persze ez sem ment zökkenőmentesen: valamiért a recepciós hölgy megakadt Ashnél, és nem tudtak zöldágra vergődni egymással, aminek az lett a következménye, hogy Ash bepakolta a holmiját Jay szobájába, aztán elindultunk keresni valami helyet, ahol leülhetünk inni egy sört.
Ezt az Óváros téren találtuk meg egy ír kocsma képében, ahol bömbölt a retro :D Ennek ellenére elég jót beszélgettem Jay-jel, akinél aranyosabb embert nem hordott a hátán a föld - valamint (ugye a tehetség nem jár egyedül) érzéke van a csokigyártáshoz, csak ezt szerintem még nem vallotta be magának XD Eddig kétszer beszéltünk csokikról, és mindkétszer igencsak kreatív ötletekkel állt elő (az előző eredményét lásd itt). Feltett szándékom, hogy valamilyen módon bevonjam a csokikészítésbe, csak még nem találtam ki, hogy tálaljam ezt neki :D
Ash hiperaktív volt egész este. Annyira mérges volt a hotel miatt, fogadkozott, hogy vissza se megy :D Időközben pedig kiderült, hogy valójában ő nem is brit, hanem ír vándorló közösséghez tartozik - amire egyből lecsaptam, mivel odavagyok Írországért, és az ír vándorok különleges életmódjáról is olvastam már. Ash mesélt a családi történeteikből, és megígérte, hogy ha feléjük járok, akkor megnézhetem a karavánját :) hát ezt biztos, hogy nem fogom kihagyni!
Összességében nagyszerű este volt, és hálás vagyok Glennek, Carlnak, Jaynek, Ashnek és mindegyiküknek, hogy családtagként kezelnek, és velük tölthettem ezt a kis időt.
***
In front of the hotel Jay, Soren and Ash were waiting together with the crew. Let's say the hotel wasn't exactly what you envision when dreaming about a good and healthy sleep XD I'd rather say it was a hostel, whose value was somewhere at the bottom of the bucket they put out in the corridor, under the leaking roof. Glenn immediately fled :D They got in the car with Carl and left in order to look for something better. I went with the others and waited for them to check in (just to be sure, the local promoter also escaped at the sight of the receptionist lady) - of course there were other obstacles too: for some reason the receptionist got stuck with Ash and he didn't manage to finalise the check-in, whose result was that he put his stuff in Jay's room, then we went out to find someplace where we could sit and drink a beer.
We found this Irish pub at the Old Town square, where retro music was howling :D Despite that I had a nice chat with Jay, who's the sweetest, most sensitive person you'll ever meet - moreover (one's never talented in only one thing) he has a gift for chocolate making, which he hasn't realised yet XD We talked about chocolate twice and both times he came up with quite creative ideas (see the result of the previous occasion here). It is my intention to involve him in chocolate making, but I haven't found out yet how to present this idea to him :D
Ash was hyper all night long. He was so angry because of the hotel that he said he wouldn't go back there :D In the meanwhile it turned out that he's actually not British but an Irish traveller - I got really interested, as I love Ireland and I've read about the unique way of life of Irish travellers too. Ash told me some stories he had heard in his family and he promised that if I go to England, I can stay in his caravan :) Wow, I won't miss that for sure!
All in all it was a splendid evening and I'm grateful to Glenn, Carl, Jay, Ash and all of them that they treat me like family and that I could spend that time with them.



És akkor jöjjön a csoki. Kedvenc módszeremmel díszítettem, a töltelék pedig finom, krémes :)

Hozzávalók:
150 gr étcsoki
20 gr barackpüré
10 gr Glassa gastronomica
10 gr tejszín
egy kiskanál vaj
90 gr tejcsoki
bronz lüszterpor, kakaóvaj

Elkészítés:
A kakaóvajat megolvasztom és összekeverem egy kis lüszterrel. Ecset segítségével összefröcskölöm a bonbonforma mélyedéseit. 
Elkészítem a tölteléket: összeöntöm a barackpürét, a Glassa gastronomicát, a tejszínt, és felmelegítem. Hozzáadok egy kiskanálnyi vajat, és a tejcsokit.
Temperálom az étcsokit, kiöntöm a bonbonformát. Miután a héjak belseje megszilárdult, megtöltöm őket a krémmel, és hűtőbe teszem. Végül temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.



So here comes the chocolate. I decorated it with my favourite method; the filling is yummy and creamy :)

Ingredients:
150 gr dark chocolate
20 gr peach puree
10 gr Glassa gastronomica
10 gr cream
one spoonful of butter
90 gr milk chocolate
bronze luster dust, cocoa butter

Recipe:
I melt the cocoa butter and add the luster dust. With a brush I sprinkle it in the cavities of the mould
I prepare the filling: I pour the peach puree, the Glassa gastronomica and the cream in a pot and I warm it up. I add a spoonful of butter and the milk chocolate.
I temper the dark chocolate, and I make the shells. After they get solid, I fill them with the cream and I put the mould in the fridge. Finally I temper the leftover dark chocolate and I seal the bonbons.

No comments: