Hosszú hallgatásom oka: elkezdtem írni a disszertációmat. Persze minden PhD hallgató életében eljön ez a pillanat, ami együtt jár a kétségbeesett hogy-a-francba-csináljak-mindent-egyszerre érzéssel, a folyamatos időhiánnyal való küszködéssel, a halogatással, a dolgok újra-priorizálásával, a doktorandusz évekre való visszatekintéssel és nosztalgiával, na meg az előretekintéssel. Nálam ez a következőképpen zajlik: a betervezett napi 2 oldalt akkor is tartom, ha vért izzadok, ami persze nevetségesen kevésnek hangzik (na de ebből már lett 72 oldalam szeptember elseje óta 😎), viszont a források és szakirodalom összeválogatása, értelmes egésszé gyúrása igen sok időt igénybe vesz. Emellett levéltárazok, a nyakamon van a két könyv szerkesztése, két konferencia, egy szerkesztői míting Berlinben, néhány korábban beadott, szerkesztés alatt álló tanulmányom, meg egy új projekt, amit bizonyos bevételek kiesése miatt el kellett vállalnom. Amit október végéig hanyagolok, az az oral history projekt, amibe még februárban szálltam be, meg az ismeretterjesztő cikkek, ezekre egyszerűen nem marad kapacitás... na meg sajnos egyelőre a hobbikra se nagyon, hiszen a szabadidőmben muszáj a többi munka-dologgal foglalkozni, különben azokkal túlságosan lemaradnék. Így jelenleg sajnos kissé háttérbe szorult a csokizás és a blogolás - na azért néha készítek persze bonbonokat, és még mindig rengeteg ötletem van, amiket megvalósítok majd, amint időm engedi.
Az elmúlt két évben elég sok minden megváltozott, most végre igazán otthon érzem magam az életemben, és úgy tűnik, minden a helyére került, aminek pedig el kellett tűnnie, az eltűnt. Azt hiszem, minden úgy jó, ahogy van, és remélem, még sokáig foglalkozhatok azzal, amivel most, és még sokáig lesznek körülöttem azok a kedves barátok, akik most vannak. Na és a csoki - az örök! :D És most jöjjön is a szilvás spacebonbon.
Hozzávalók:
200 gr étcsoki
70 gr tejcsoki
100 gr aszalt szilva
50 ml slivovica
fahéj
lüszterpor
Elkészítés:
A töltelékhez a feldarabolt aszalt szilvát 5 órára slivovicába áztatom, úgy, hogy teljesen ellepje. Amikor felszívta az alkohol nagyját, összeturmixolom az egészet, és fahéjjal ízesítem. Vízgőz felett megolvasztom a tejcsokit, és hozzákeverem.
A bonbonforma mélyedéseit összespriccelem csillogó fehér lüszter és kakaóvaj keverékével. Amiután megszáradt, kakaóvajjal háromféle különböző lüszterport készítek elő: rózsaszínt, sötétlilát és tengerészkéket. Vékony ecsettel előbb a rózsaszínnel festek egy-egy spirált a mélyedések közepébe, majd azonnal elegyítem és összemosom a lilával. Végül - még mielőtt megszáradnak - a sötétkékkel elnagyoltan kifestem a mélyedéseket. Mivel a burok étcsokiból készül, így is sötét lesz a "háttér".
Temperálom az étcsokit, kiöntöm a formát. Miután a burkok megszilárdulnak, megtöltöm őket a szilvás krémmel, és ha szükséges, a hűtőbe teszem (nálam elég szilárd állaga volt a tölteléknek). Végül lezárom a bonbonokat.
The reason for my long silence is that I started to write my dissertation. Of course this is a phase in every PhD student's life, and it comes with desperate how-shall-I-do-everything-at-the-same-time-feeling, struggling with constant lack of time, procrastination, re-prioritising of things, looking back at the doctoral years and nostalgia, and of course looking ahead. I do the following: I write 2 pages/day even if I'd rather die, which sounds ridiculously few (but hey, I have 72 pages since the beginning of September 😎), however, choosing the sources and the literature and putting together something meaningful from them takes a lot of time. Besides, I do my research, I have two books to edit, there are two conferences coming up, one editorial meeting in Berlin, some previously submitted articles of mine, and a new project, which I had to undertake because of certain problems with my incomes. What I will neglect until the end of October are the oral history project I'd joined back in February and writing popular articles; unfortunately I don't have capacity for them... the same goes for my hobbies, as I must catch up with other work-related stuff in my free time. Therefore at the moment chocolate and blogging are also neglected. Sometimes I make bonbons, though, and I still have many ideas, which I'll realise as soon as I'll have time.
In the last two years many things changed and finally I feel at home in my life, and it seems everything fell into place; what had to disappear, disappeared. I think everything is great as it is and I hope I can deal with what I'm doing now for a long while, and those dear friends that are around, will stay around. And chocolate will be there forever! :D And now, here is the plum spacebonbon.
Ingredients:
200 gr dark chocolate
70 gr milk chocolate
100 gr prunes
50 ml slivovica
cinnamon
lustre dust
Recipe:
For the filling, I cut up the prunes and soak them in slivovica for 5 hours - they should be covered by the liquid. Afterwards I blend them and season the mixture with cinnamon. Above steam, I melt milk chocolate and I add it.
I sprinkle the cavities of the mould with sparkling white lustre dust. When it gets dry, I prepare three different colours of lustre dust mixed with cocoa butter: pink, dark purple and navy blue. With a thin brush I paint a pink spiral in each cavity, then I merge them with the purple. Finally - before they set - I roughly cover the rest of the surface of the cavities with blue. As the shell is made of dark chocolate, the "background" will be dark anyway.
I temper the dark chocolate and I prepare the shells. After they set, I fill them with the prune cream and if necessary, I place the mould in the fridge (my filling was quite solid). Finally I seal the bonbons.
No comments:
Post a Comment