May 16, 2021

áfonya-bors // blueberry-pepper

Olyan könnyedén úsznak a kék égen a felhők! Néha azt kívánom, bárcsak én is ott lebeghetnék velük, fentről bámulnám a tájat, az aprócska házakat, találgatnám, hogy melyik neves épület hol található, elmerülnék a Duna zöldeskék szalagjának csillogásában, és azon töprengenék, vajon észrevesz-e bárki is lentről - mert az emberek nem szoktak felnézni - és ha igen, vágyik-e ő is idefentre. Idefent hűvös szél fújdogál, és felettem olyan kék az ég, hogy belezsibbad a szem, és a napsütés éles, mint egy penge, és a város zajai monoton zsongássá mosódnak egybe. Olyan, akárcsak a tengerben úszni: ugyanaz a hideg áramlás öleli körbe a testet, és a végtelen gondolatától ugyanaz a torokszorító ujjongás tölti meg a lelket. A felhők nem puszta vízpárából állnak: a felhők hordják az álmokat, apró, színes semmiségeket, hasukban szivárvány rejtőzik és édes, csillogó kincsek. 


Hozzávalók:
170+60 gr fehércsoki
30 ml áfonyalé
egy kiskanál rózsaméz
egy kiskanál vaj
2-3 csipet bors
színes ételfesték

Elkészítés:
Piros, sárga és kék ételfestékkel szivárványt festek a csokiforma mélyedéseibe. Míg a festék még híg, kicsit egybemosom a színeket.
Elkészítem a tölteléket: vízgőz fölött megolvasztok 60 gr fehércsokit, a hozzáadott vajjal és mézzel. A keveréket a leszűrt áfonyaléhez adom, alaposan összekeverem, és végül csipetenként adagolom a borsot. Akkor jó, ha kóstolás után a torkunkban marad egy egész kicsi csípős utóíz.
Temperálok 170 gr fehércsokit, elkészítem a bonbonok héját. Megtöltöm őket áfonyakrémmel, a formát a hűtőbe teszem. Amikor a töltelék megbőrösödik, temperálom a maradék fehércsokit, és lezárom a bonbonokat.


The clouds swim so lightly on the blue sky! Sometimes I wish I could float with them; look at the landscape and the tiny houses from up above; try to guess where are the famous buildings; immerse into the glittering green-blue ribbon of the Danube and contemplate whether anyone notices me down there - because people don't usually look up - and if yes, whether they long to be up here. Up here a cool wind is blowing and the sky is so blue above me that it makes the eye numb and the sunshine is sharp as a blade and the noises of the city merge into a monotonous buzz. It is like swimming in the sea: the same cold stream embraces the body and the idea of infinity fills the soul with the same throat-squeezing exultation. The clouds are not mere vapor: the clouds bear dreams, tiny, colorful knick-knacks, and rainbows and sweet, shiny treasures are hiding in their bellies.


Ingredients:
170+60 gr white chocolate
30 ml blueberry juice
one small spoon rose honey
one small spoon butter
2-3 pinches black pepper
colored food paint

Recipe:
I paint a rainbow in the cavity of the mold with red, yellow and blue food paint. While the paint is still wet, I blend the colors a bit.
I prepare the filling: above steam, I melt 60 gr white chocolate together with the butter and the honey. I add the mixture to the blueberry juice and mix them well. Finally I add some pinches of black pepper, one by one. There must be only a little bit of stingy aftertaste in the throat.
I temper 170 gr white chocolate and I prepare the shells. I fill them with the blueberry cream and I put the mold in the fridge. When the filling sets, I temper the leftover white chocolate and I seal the bonbons.

2 comments:

Chonette said...

I never use spoons as a measurement best grams so I can make it again and come out the same every time or if I like to change any thing is easier to reduce or increase the quantities. Did you just make one mould?

Moonrocker said...

Well, the thing is that I'm making chocolate as a hobby and since I only make one mold at a time, I don't usually measure every single ingredient (especially not if it's really just one small spoon :D). Otherwise, if I was a professional, I'd agree with you, obviously for a bigger amount of the same bonbons (especially if I wanted to make them several times) it'd make more sense to use grams in the recipe.