September 12, 2021

pisztácia / pistachio

"És monda nékik Izráel az ő atyjok: Ha csakugyan így kell lenni, akkor ezt cselekedjétek: Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet, fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát." (1Móz  43:11)
A fenti bibliai idézetben szereplő "dió" valójában pisztácia volt: a mandula mellett az egyetlen csonthéjas, ami szerepel a Bibliában, ezt vitték ugyanis József testvérei Egyiptomba, hogy élelemre cseréljék. Régészeti leletek szerint az emberek mintegy 9000 éve fogyasztanak pisztáciát, így nem csoda, hogy bekerült minden idők legkeresettebb bestsellerébe is. 
A pisztácia Közép-Ázsiából származik, Afganisztán és Irán területéről, Európába a rómaiak hozták. A legenda szerint ez volt Sába királynőjének kedvenc eledele, aki állítólag elrendelte, hogy közemberek nem ültethetnek pisztáciafát, és az összes termést a királyi udvarba vitette, azt csak az udvariak fogyaszthatták. Több országban a pisztácia megrepedésének hangja a boldog párkapcsolat jó ómenje volt, ezért a szerelmespárok holdfényes éjszakákon a fák alá álltak, ott várták, hogy meghallják.
Ilyen ősi és misztikus hozzávalóból csakis az ember szíve választottjának készülhet csokoládé. Ez már a sokadik kísérletem a pisztáciakrémmel, eddig egyik jobb volt, mint a másik :D Ezúttal egy kis ganache-sal kevertem és tört pisztáciával egészítettem ki. Az ajándék másik része palackba zárt üzenet volt: emlékek, amiket közösen éltünk át :)


Hozzávalók:
8-10 szem pisztácia
20 gr pisztáciakrém
20 ml tejszín
egy kiskanál vaj
80+150 gr tejcsoki

Elkészítés:
A pisztáciakrémet és a tejszínt összekeverem. Vízgőz felett megolvasztok 80 gr tejcsokit, és hozzáadom a vajat. Egybeöntöm a tejszínes krémmel és alaposan elkeverem.
Temperálok 150 gr tejcsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Amikor megszilárdultak, 2/3-ig megtöltöm őket a pisztáciás krémmel. Néhány szem pisztáciát megtörök a mozsárban, és minden bonbonban vékony réteg töretet teszek a krémre. Temperálom a maradék csokit, lezárom a bonbonokat.


"Then their father Israel said to them, "If it must be, then do this: Put some of the best products of the land in your bags and take them down to the man as a gift - a little balm and a little honey, some spices and myrrh, some pistachio nuts and almonds." (Gen 43:11)
Besides almonds, pistachio is the only type of nut that is mentioned in the Bible; Joseph's brothers brought it to Egypt in order to trade it for grains. According to archeological evidence, pistachios have been consumed for 9000 years ago; it is no surprise that they are included in the bestseller of all times.
Pistachios originate from Central Asia, the territory of Iran and Afghanistan. Romans introduced them to Europe. According to legend, this was the favorite food of the Queen of Sheba. She even decreed that commoners were not allowed to cultivate pistachio trees and the entire harvest was taken to the royal court; only royals were allowed to consume it. In several countries, the sound of a pistachio nut cracking was a good omen for a happy relationship; therefore on moonlit nights, couples stood under the trees and waited to hear the sound.
One has to use such an ancient and mystical ingredient in chocolate made for one's lover. I've made umpteen experiments with pistachio cream, all of them were amazing :D This time I mixed it with some ganache and completed it with pistachio nibs. Another present was a message in the bottle: memories that we experienced together :)


Ingredients:
8-10 pistachio nuts
20 gr pistachio cream
20 ml cream
one small spoon of butter
80+150 gr milk chocolate

Recipe:
I combine the pistachio cream and the cream. In a bain-marie, I melt 80 gr milk chocolate and add the butter. I mix it with the cream and blend them.
I temper 150 gr milk chocolate; I prepare the bonbon shells. When they get solid, I fill them 2/3 with the pistachio ganache. I crush some pistachio nuts in a mortar and put a thin layer of nibs in each bonbon. I temper the leftover chocolate and seal the bonbons.

No comments: