a tündérkirálynő cipellője // fairy queen's shoe

Éjfélkor megszólalt az ezüstös hangú fanfár, s a bálozók egy pillanatra megtorpantak a boldog forgatagban. Felpillantottak a csipkekorlátos erkélyre, ahol a zenészek álltak, áhítatos tekintetüket néhány percig fogva tartotta a zene. 
Ekkor surrant ki a körükből észrevétlenül egy bálozó, s szaladt el a félhomályos folyosón, ahol csak egy-egy mécses világította meg az utat. Aranyszőke haja meg-megcsillant, ahogy elhaladt a gyertyák előtt, ruhája selyme suhogott, akár az alkonyi szellő. A kastélyból hosszú lépcsősor vezetett a kerti ösvényhez. Akácfák illatoztak a tavaszi éjben, s egy szökőkút csacsogott  játékosan. A leány megállt a lépcső tetején, beszívta a hűvös levegőt. Levetette cipellőit, úgy indult lefelé, a kő hidegen simult a talpa alá. Az ablakokból áradó fényben aranykoszorúnak tűnt a haja, hófehér cipői szinte fénylettek a kezében. Míg a fecsegő szökőkutat hallgatta, elkerülte a figyelmét, hogy az egyik lábbeli kicsusszant az ujjai közül és a lépcsőre esett...

S én ott találtam meg, a kertünkben, ahol a hajnal fényében szétfoszló palota, lépcsők, szökőkút s kert helyén csupán a nedves tavaszi föld maradt.

At midnight, the silver sounds of a fanfare rang and the dancers stopped short in the joyful swirling. They glimpsed up at the balcony with the lace railing where the musicians were standing; the music locked their devoted gaze for some minutes.
In this instant, a dancer slipped away and ran off through a dim corridor where only a couple of oil lamps lit the way. Her golden hair glimpsed as she passed the candles, the silk of her clothes rustled like the twilight breeze. From the castle, a long flight of stairs led to the garden path. The perfume of acacias filled the spring night, and a fountain chattered playfully. The maiden stopped at the top of the stairs and breathed in the cool air. She took off her shoes and started down; the cold stones lay under her feet. Her hair seemed to be a golden wreath in the light flooding from the windows, her white shoes glistened in her hands. While she was listening to the babbling fountain, she did not realize that one of her shoes slipped out of her fingers and fell on the stairs...

And I found it there in our garden where only the wet spring earth remained after the castle, the stairs, the fountain and the garden had vanished in the dawn light.