mini panna cotta cupcake

Az ember onnét tudja, hogy valószínűleg már túl sok csokiformája van, hogy amikor bemegy a szokásos csokisboltjába, és kinyögi, hogy "vettem itt egy formát, és abból kéne nagyobb", az eladó ennyiből is érti, hogy mi a búbánatos fenére gondolt :D Szóval vettem a cupcake formából eggyel nagyobbat, csakis ennek a receptnek a kedvéért. 

Valahogy nyár közepén raktároztam el az ötletet a telefonomba, és most végre adódott egy kis idő, hogy elkészítsem. Meg kell mondjam, még annál is jobb lett, mint amit vártam :D Elöljáróban be kell valljam, a panna cottáért sosem voltam oda, mindig kissé jellegtelennek találtam, de csak kiderült, hogy megfelelő mennyiségű kiegészítő ízzel igen finom tud lenni! A panna cotta-réteg alá karamell került, fölé pedig szederszósz, de lehet kísérletezni a rétegekkel, azt hiszem, gyakorlatilag bármilyen gyümölcs szóba jöhet, én például kipróbálnám áfonyával, erdei gyümölccsel, mangóval, maracujával. A panna cottát elkészíteni pedig gyerekjáték!

Hozzávalók:

100 gr tejszín

15 gr cukor

fél vaníliarúd, vagy 1 gr vaníliás cukor

másfél zselatinlap

150 gr fehércsoki

karamellszósz

20 gr szeder

Elkészítés:

Először a csészéket készítem el. Temperálom a fehércsokit, és beleöntöm a formába. Kiütögetem a felesleget, hagyom lecsepegni, végül beteszem a hűtőbe. Egy óra múlva kiveszem, és kiborítom a csészéket a formából. Az aljukba kiskanállal vékony réteg karamellszószt töltök. 

Ezután megfőzöm a panna cottát (ezt a receptet használtam). A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom. Kimérek egy deci tejszínt, és hozzáadok 15 gr cukrot, meg egy kis vaníliás cukrot. Kis lángon főzöm, és amikor épphogy felforr, elzárom a tüzet. Lecsepegtetem a zselatinlapokat, és alaposan elkeverem a tejszínben. Ezzel elvileg kész is a panna cotta. Kiöntöm egy tányérkába, folyamatos kevergetés mellett lehűtöm kb. 30 fokra. Ekkor kiskanállal a csokicsészékbe adagolom, úgy, hogy még maradjon egy milliméternyi perem, ahová a szederszósz kerül majd. A csészéket berakom a hűtőbe egy órára.

Elkészítem a szederszószt: egész egyszerűen szitán átpasszírozok 20 gr szedret, ízlés szerint hozzá lehet adni egy kiskanálnyi cukrot is, de mivel a karamellszósz és a panna cotta így is elég édes, a kontraszt kedvéért jó, ha elég savanyú marad. Miután a panna cotta teteje eléri a zselés állapotot, rátöltök néhány csepp szederszószt. Reszelt fehércsokival díszítem :)

Winny a vár udvarának magas kőpárkányán ücsörgött. Előtte az égbolt párás-puha, napszínű és világoskék felhők által keretezett tájképként tárult fel. Néhány sárkányformájú felhőszalag akkor nyelte el a Napot, ami olvasztott aranyat öntött végig rajtuk.
Hűvös, tavasz-illatú szellő dörgölőzött Winny térdéhez. A vár udvarán turisták sétáltak, egy pár ment a kőkerítéshez, a lány mosolyogva nézett fel Winnyre. Rózsaszínné fakuló párapamacsok lebegtek a vár lenyűgöző épülete fölé, mögülük előbukkant a félhold.
Winny mélázva forgatta sárkánygyűrűjét, miközben a távoli dombokra tévedt, elfeslett, vöröses napfényt bámulta. A fellegekre meghatározhatatlan színek vontak sávokat.
A vár mögül galambok röppentek fel. Kihunyt az utolsó fénycsóva is, csak az a sejtelmes, párás narancs vonal maradt meg a horizonton, távoli ígéretként. A felhők az éj mozaikdarabkáiként sötétedtek el.
Winny fölegyenesedett. Megfordította mutatóujja körül pillangógyűrűjét; torkát varázsige feltörő hangjai bizsergették. Az előbbi szellő ismét hozzátörleszkedett, arcába sodorva egyik hajtincsét. Lustán, mint hatalmas fehér vitorla dagadt fel a szél, végiggördült a vár udvarán; a turisták kalapjaikhoz, táskáikhoz kaptak, nehogy elsodorja azokat.
Winny előredőlt, a szél alákúszott, megemelte, együtt emelkedtek egyre magasabbra – a vár kupolái fölé, és tovább, míg végül alakja már csak akkorának tűnt lentről, mint egy madár. A várudvaron maradtak fejüket forgatva bámultak utána.

One knows that most probably one has way too many chocolate moulds, when one visits her regular chocolate shop and says "I bought a mould here and I want the same but bigger", and the shop assistant understands what the hell she's thinking about :D So I bought a one-size-bigger cupcake mould for the sake of this recipe.

Sometime in the middle of summer I stored this idea in my mobile and finally I had some time to prepare it. I have to say, it became even better than I expected :D I must admit I have never been a fan of panna cotta, I always found it a bit dull, but it turned out that you only need the right amount of complementary flavours and it can be really delicious! There's a layer of caramel under the panna cotta, above it there's blackberry sauce, but you can make experiments with the layers; I think any kind of fruit could match; I would totally try it with blueberry, fuits of the forest, mango, passion fruit. And preparing panna cotta is as easy as a pie! (what a weird metaphor XD)

Ingredients:

100 gr cream

15 gr sugar

half vanilla pod or 1 gr vanilla sugar

one and a half gelatin sheet

150 gr white chocolate

caramel sauce

20 gr blackberry

Recipe:

First I prepare the chocolate cups. I temper the white chocolate and I pour it in the mould. I get rid of the excess, I leave it to drip, finally I put it in the fridge. An hour later I take the cups out of the mould. I pour a thin layer of caramel sauce in the bottom of each cup.

Then I make the panna cotta (I used this recipe). I soak the gelatin sheets in cold water. I measure out one deciliter of cream and I add 15 gr sugar and a bit of vanilla sugar. I cook it on low fire until the cream reaches boiling point, then I turn off the stove. I wring gently the gelatin sheets to get rid of the water and I put them in the cream. I stir it until the gelatin dissolves. Thus the panna cotta is ready. I pour it out in a bowl and I cool it down to 30 degrees while constantly stirring. Then I portion it in the chocolate cups with the help of a small spoon. I leave one millimetre high brim, where I will pour the blackberry sauce. I put the cups in the fridge for an hour.

I prepare the blackberry sauce: I simply strain 20 gr blackberry through a sieve; you may add a little sugar but since the caramel cream and the panna cotta are quite sweet, it is better to leave it sour, for the sake of contrast. When the top of the panna cotta sets, I pour some drops of blackberry sauce in the cups. I decorate them with shredded white chocolate :)

Winny was sitting on the high stone ledge of the castle courtyard. In front of her the sky revealed itself as a hazy-soft landscape, framed by sun-yellow and light blue clouds. Some dragon-shaped cloud-ribbons had just swallowed the Sun that poured molten gold over them.

Cool spring-scented breeze nuzzled up to Winny's knees. Tourists were walking in the courtyard, a couple approached the stone fence, the girl looked up at Winny and smiled. Pink fading mist tufts floated above the majestic building of the castle, the crescent moon emerged from behind them.

Winny musingly turned around her dragon ring, while she was staring at the fraying red sunlight that lingered on the distant hills. Elusive colours drew stripes on the clouds. Pigeons took wings behind the castle. The last trail of light diminished, only that misty orange line stayed on the horizon, as a far-away promise. The clouds darkened as the mosaic pieces of the night.

Winny stood up. She turned the butterfly ring around her finger; her throat was tingled by the sound of a bursting spell. The breeze cuddled up to her again, drifting a tuft of hair in her face. The wind woke lazily, like a giant, white sail; it rolled through the courtyard; the tourists clutched their hats and bags.

Winny leaned forward, the wind crept under her, lifted her and they rose together higher and higher - above the domes of the castle, on and on, until finally her figure seemed like a bird from down there. Those who stayed in the courtyard stared at her with spinning heads.