Talán már észrevettétek, hogy szerelmese vagyok a papír-írószernek. Az ember lakhelyéről mindig őriz egy mentális térképet, fontosabb tájékozódási pontokkal, ismerős utcák hálózatával, no meg fehér foltokkal. Az enyémben a tájékozódási pontok a csokisboltok mellett a papír-írószer üzletek, és amikor le vagyok törve, vagy rám jön a shoppingolhatnék, akkor elugrok valamelyikbe, és elszórok egy rakás pénzt :D Nem tudok ellenállni a friss papír illatának, a színes tollaknak, a matricáknak (te jó ég, matricafüggő vagyok!) és kiegészítőknek, az igényesen nyomtatott és kötött füzeteknek. Szóval itthon állandó jelleggel állnak nagy halomban a különböző szépséges könyvecskék, és persze a többségének más-más funkciója van: az egyikbe csak karácsonyi mesék kerülnek, másokat naplónak teszek félre, van egy külön az immáron háromrészessé duzzadt hosszú mesémnek, meg egy a rövid szösszeneteknek :D De persze ha látok valami szépet, akkor is megveszem, amikor éppenséggel otthon öt-hat megkezdetlen füzet van XD Csak azért, mert a szép füzetektől az ihlet is könnyebben jön...
Az alábbi fotókon a legutóbbi szerzeményem látható, úh, elég ránézni a borítójára, és már egy nagy rakás mese kereng az ember fejében, amit beleírhat :D Úgy gondoltam, jó "háttér" lesz egy izgalmas csokinak, amihez a múltkori gránátalma megmaradt levét használtam fel :)
Hozzávalók:
180 gr 85%-os étcsoki
100 gr marcipán
0,4 dl gránátalmalé
lüszterpor, kakaóvaj
Elkészítés:
A marcipánt belereszelem a gránátalmalébe. Felmelegítem, és kevergetem, míg egynemű masszává áll össze.
Gyertyaláng felett megolvasztom a kakaóvajat, elkeverem bordó lüszterporral, és márványozom a csokiforma mélyedéseit. Temperálom az étcsokit, elkészítem a csokiburkokat. Miután megszilárdultak, megtöltöm őket a marcipános krémmel, és berakom a hűtőbe. Ha a töltelék megbőrösödik, temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.
Maybe you've noticed already that I am obsessed with stationery. One always keeps a mental map of one's hometown, with major points of orientation, the network of familiar streets and of course blank spots. In mine the points of orientation are chocolate shops and stationery shops; when I'm down or I feel like shopping, I go to one of them and play the big spender :D I just can't resist the smell of fresh paper, colourful pens, stickers (oh god, I am sticker addicted!) and accessories, booklets of high quality printing and binding. So at home the various beautiful booklets are constantly piled up and obviously most of them have a different function: one contains only Christmas tales, others are used as diary, I have a separate book for my fairytale which became a trilogy, and another one for short tales :D But of course if I see something nice, I buy it even if there are five or six empty ones at home XD Only because beautiful booklets inspire me...
In the photos you can see my latest baby, oh it's enough to look at the cover and a bunch of tales that I'll write in it are already whirling in my mind :D I thought it could serve as a proper background for an exciting chocolate, in which I used the leftover juice of the pomegranate :)
Ingredients:
180 gr 85% dark chocolate
100 gr marzipan
0,4 dl pomegranate juice
luster dust, cocoa butter
Recipe:
I shred the marzipan in the pomegranate juice. I warm it up and stir it until it becomes a homogeneous cream.
Above a candle I melt the cocoa butter; I combine it with deep red luster dust and I marble the cavities of the chocolate mould. I temper the dark chocolate and I prepare the shells. After they get solid, I fill them with the marzipan cream and I put the mould in the fridge. When the filling sets, I temper the leftover chocolate and I seal the bonbons.
No comments:
Post a Comment