szilva-fahéj // plum-cinnamon

Tíz év után végre ismét eljutottam egyik kedvenc városomba, Dublinba. Valamiért úgy alakult, hogy bár régebben szinte évente jártam oda, most igen sok idő kimaradt, és azt hittem, hogy már nem lesz rám olyan hatással, hiszen akkor biztosan visszamentem volna. De mégis - bár Dublin egy félmilliós "kis" város, két nap alatt bejárható, túl sok látványossága sincs, mégis... Az összes ország és összes város közül, ahol valaha jártam (és igen sok helyen jártam már) sehol nem él annyira a mitológia és a múlt, mint Írországban. És itt nem a giccses plüsskoboldokra gondolok, hanem valami sokkal hatalmasabbra. Ami az olyan részletekből ragyog elő, mint hogy az ötkötetes "Írország családjainak genealógiája" Írország meghódításaival, az ír tündérek genealógiájával kezdődik. Talán csak Görögországban szövi át az élet minden területét ennyire a mitologikus múlt. És ez elborítja és elnyeli azt, aki fogékony az ilyesmire. Ezért bármennyire is kicsi és jelentéktelennek tűnő város is Dublin, nekem mégis a szívem közepe, és legszívesebben magamhoz ölelném.
Aztán amikor hazajöttem, egyből készülhettem is a párom meglepetésbulijára. Neki és a vendégeinek készült az alábbi csoki, ami igazi őszi édesség lett :)

Hozzávalók:

50 ml szilva

10 ml tejszín

10 ml slivovica

1 kiskanál méz

2 csipet fahéj

125 gr étcsoki
200 gr tejcsoki
lüszterpor

Elkészítés:

A szilvát megtisztítom, kimagozom, majd turmixgépben addig darálom, amíg finom pürét nem kapok. Kimérek belőle 50 ml-t, beleöntöm a tejszínt és a slivovicát, valamint a mézet. Ízlés szerint néhány csipet fahéjat is teszek bele. Felolvasztok 125 gr étcsokit, a szilvához keverem.
Bronz színű lüszterrel befestem a bonbonforma mélyedéseit, majd temperálom a tejcsokit és elkészítem a bonbonhéjakat. Száradás után megtöltöm őket a szilvakrémmel, hűtőbe teszem a formát. Egy óra múlva kiveszem és temperált tejcsokival lezárom a bonbonokat.

After ten years, finally I could travel to one of my favorite cities, Dublin. For some reason, even though back then I traveled there almost every year, now a lot of time has passed without that and I thought that probably it won't have the same effect on me - otherwise I surely would've returned. But still - even though Dublin is a "small" city with merely half a million inhabitants and it doesn't even have that many sights to see, still... Among all the countries and all the cities that I have seen (and I've been to many places indeed), nowhere does mythology and the past thrive as much as in Ireland. And I don't think about corny plush leprechauns, but something much more immense. Something that shines through details such as the five-volume Genealogy of Irish Families starting with the Invasions of Ireland and the genealogy of the Irish fairies. Probably only in Greece does mythological past weave through every aspect of life so much. And this floods over and swallows those who are responsive. Therefore, even if Dublin seems small and insignificant, it is still in the center of my heart and I want to hug it.
When I returned, I had to make preparations for my boyfriend's surprise birthday party. I made this chocolate for him and his guests, which became a real autumn treat :)

Ingreidents:

50 ml plum

10 ml cream

10 ml slivovica

1 small spoon of honey

2 pinches of cinnamon

125 gr dark chocolate
200 gr milk chocolate
luster dust

Recipe:

I clean the plums, pit them and blend them until I get a smooth puree. I take 50 ml of it, add the cream, slivovica and the honey. I also put a couple pinches of cinnamon in it. I melt 125 gr dark chocolate and combine it with the plum cream.

I paint the cavities of the mold with bronze luster. Then I temper the milk chocolate and I prepare the bonbon shells. After they get dry, I fill them with the plum cream and I put the mold in the fridge. An hour later I take it out and I seal the bonbons with tempered milk chocolate.