Én a városokkal épp úgy vagyok, mint az emberekkel. Néha keresztezik egymást útjaink, gyönyörködök bennük, sokukat megkedvelem, néhányba beleszeretek, másokat megszeretek, aztán mégis eltávolodunk egymástól, megint másokat idegenkedve figyelek, és időbe telik, mire megbarátkozok velük. Na Pozsony épp az utóbbi volt. Első találkozásunkkor téli köpenybe burkolózott, és bár a legjobb szállását ajánlotta fel, és a csodás, aranyló karácsonyi vására mellett még a rockklubjait is egyből bemutatta, valamiért sokáig mégsem kívánkoztam vissza. Eltartott egy darabig, míg egy-egy kiruccanás során annyira megismerkedtem útjaival, hogy már otthonosan mozogjak benne. De van, hogy egy igazán jó kapcsolathoz idő kell és még szorosabb ismeretség :) így aztán Pozsony akkor vált közeli kebelbarátommá, amikor több ismerősöm is lett benne, amikor már annyira beleszerettem a kastélyába, hogy valahányszor arra járok, első utam oda vezet és agyonfotózom, amikor már a város látványa teljesen belémivódott. Amikor az óváros összes kis utcája ismerősként fogad, és többé már nem tudok elveszni (térkép nélkül sem), ismerem a boltok kirakatát, tudom, hol vannak a legjobb éttermek és kocsmák, és mindig van kivel elmenni oda.
Szóval ez a csoki egy pozsonyi jóbarátomnak készült, a legutóbbi látogatás alkalmával :)
Hozzávalók:
50 ml rozébor
egy vörös rózsa
30 ml málnapüré
100 gr fehércsoki
egy kiskanál vaj
150 gr tejcsoki
lüszterpor, kakaóvaj
Elkészítés:
A rózsaszirmokat leszedem a szárukról, gyengéden megmosom, majd levágom a tövükről a fehér részeket. Egy kis pohárba teszem őket, és rájuk öntöm a rozét. Két napig állni hagyom, közben néha megkeverem kiskanállal. Végül leszűröm a bort, hozzáadom a málnapürét. A vajjal együtt megolvasztott fehércsokit is a borhoz keverem.
Kakaóvaj és arany lüszterpor segítségével összefröcskölöm a bonbonforma mélyedéseit. Ezt megismétlem a vörös lüszterrel is. Temperálom a tejcsokit, elkészítem a burkokat. Amikor megszilárdultak, megtöltöm őket a töltelékkel, és a hűtőbe teszem. Néhány óra múlva kiveszem, és a maradék temperált tejcsokival lezárom a bonbonokat.
For me, cities are like people. Sometimes we cross paths, I admire them, I like many of them, I fall in love with some of them; others I get to like but later we drift apart; some others I observe from the distance and it takes time until we become friends. Bratislava was like this. She was wearing a winter coat when we first met and even though she offered her best accommodation and introduced her wonderful, golden Christmas fair and her rock clubs, for some reason I still did not feel the need to go back. It took time until I got familiar with its streets during occasional visits. But sometimes a really good relationship needs time and even closer acquaintance :) therefore Bratislava became my intimate friend when I got to know some people there, when I fell in love with her castle so much so that whenever I go there, I have to visit it and take photos of it, when the sight of the city infiltrated me. When all of the tiny streets of the old city centre greet me and I cannot get lost any more (not even without a map), I know the shop windows, I know where the best restaurants and pubs are and I always have someone to go there with.
So this chocolate was made for a friend of mine who lives in Bratislava, on the occasion of my last visit :)
Ingredients:
50 ml rosé wine
one red rose
30 ml raspberry puree
100 gr white chocolate
one spoon butter
150 gr milk chocolate
lustre dust, cocoa butter
Recipe:
I get rid of the stem of the rose, I gently wash the petals and I cut off the white parts. I put them in a small glass and I pour the rosé wine on them. I leave them to soak for two days, occasionally stirring them with a spoon. Finally I sieve the wine and I add the raspberry puree. I also combine it the the mixture of the melted butter and white chocolate.
I sprinkle the cavities of the bonbon mould with golden lustre and cocoa butter. I do the same with red lustre. I temper the milk chocolate, I prepare the bonbon shells. When they get solid, I fill them with the filling and I put the mould in the fridge. Some hours later I take it out and I seal the bonbons with the leftover tempered chocolate.
No comments:
Post a Comment