málna-pisztácia // raspberry-pistachio

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki sokat gondolkodik a víruson és a kialakult globális helyzeten. Nekem mint történésznek rettentően érdekes az egész: utoljára 2001. szeptember 11-én éreztem úgy, hogy épp a történelem történik, és én egyidejűleg figyelhetem meg. Ezúttal azonban magam is részese vagyok. Láttam egy felhívást, amelyben egy történész professzor kérte a diákjait, hogy jegyezzék le, hogyan élik meg a mindennapokat a járvány, a karantén idején - ez a kérés talán az emberi epitómája. Az emberi öntudat és történelmi gondolkodás leghívebb megnyilvánulása. Én is ezt kérném, ha lennének diákjaim. Az egyidejű gondolkodás, élmények rögzítése meghatározó lesz később az események rekonstruálásában. Én 11 éves korom óta írok naplót, természetesen most is, ha nem is napról napra, de néhány naponta lejegyzem a legfontosabbakat. Így íródik a történelem. Az idő elszáll, a történelem megmarad. A naplók pedig egy idő után maguk is beépülnek a történelembe. 

Ne legyenek kétségeink, erről egyszer tanulni fognak a diákok. "Amikor az egész világ leállt". És mindez egy (vagy egy pár) ember miatt, akik megettek egy denevért Kínában. Nem furcsa? Pillangóeffektus at its best. Persze nehéz most a fenekünkön ülni hetekig vagy akár hónapokig. De közben próbáljunk a pozitív dolgokra koncentrálni: több idő van pihenni, a hobbikkal foglalkozni, a természet egy kicsit magára találhat végre, jót teszünk a bolygónkkal! Amellett persze, hogy így elkerülhetjük a fertőzést, és másokat is megkímélünk. 

Ha unatkoztok, csináljatok csokit ;) az csak jó lehet! Kellemes időtöltés, még kellemesebb végeredmény :)))

Hozzávalók:

30 ml málnapüré

50 gr pisztáciakrém

15 szem pisztácia

200 gr étcsoki

agaragar

lüszterpor

Elkészítés:

Vörös és zöld lüszterrel összefröcskölöm a bonbonforma mélyedéseit. Temperálom az étcsokit, elkészítem a burkokat. Míg azok megszilárdulnak, kipréselem a lét a málnából egy szitán keresztül, hogy a magok ne kerüljenek bele. Ezt a pürét aztán felmelegítem, és amikor forrásközeli állapotba kerül, beleszórok egy késhegynyi agaragart. Egy percig forralom, majd elzárom a tüzet, és kevergetem a pürét, míg eléggé ki nem hűl. Akkor minden bonbonburokba néhány cseppnyit öntök. A formát a hűtőbe teszem pár percre, míg a málnalé zselésedik. Ezután kiveszem, és habzsákból egy réteg pisztáciakrémet nyomok a málnazselére. A pisztáciaszemeket megtisztítom, és mozsárban közepes méretű darabokra töröm. A darabkákból egy réteget a pisztáciakrémbe nyomok. Ezután temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.

Probably I'm not the only one who reflects a lot on the virus and the entire global situation. For me as a historian it is incredibly interesting this whole thing: the last time I felt that history was happening on September 11, 2001 and I can observe it real time. This tome, though, I am also part of it. I saw a call, where a history professor asked his students to record how they experience everyday life during the epidemic and the quarantine - this request is, possibly, the epitome of being a human. The quintessence of human consciousness and historical thinking. I would ask my students the same. Contemporaneous thinking, recording experiences will be crucial later on when it comes to the reconstruction of events. I've been writing a diary since the age of 11; now too, even if not on a daily basis, but in every couple of days I write down the most important things. This is how history is written. Time flies, history remains. Diaries will be incorporated into history.

Do not have doubts, students will learn about this once. "When the whole world stood still". And all of it because of one (or a couple of) person who ate a bat in China. Isn't it weird? Butterfly effect at its best. Of course it is hard to sit at home for weeks or months. But let's try to focus on the positive side: there's more time for relaxing, for hobbies; nature can recover a bit, this is good for our planet! Besides, we can avoid the infection and we can spare others too.

If you get bored, make chocolate ;) that can only be good! Pleasant activity, even more pleasant result :)))

Ingredients:

30 ml raspberry puree

50 gr pistachio cream

15 pistachio seeds

200 gr dark chocolate

agar

lustre dust

Recipe:

I sprinkle the cavities of the mould with red and green lustre dust. I temper the dark chocolate, I prepare the shells. While they get solid, I press the raspberry through a sieve so the seeds don't get into the puree. I warm up this puree and when it gets close to boiling, I add a pinch of agar. I boil it for a minute, then I turn off the stove. I stir the puree until it gets cool, then I pour some drops in each shell. I put the mould in the fridge until the raspberry juice jellifies. Then I take it out and from a piping bag, I press a layer of pistachio cream on the top of the raspberry. I clean the pistachio seeds and break them into medium-sized pieces in a mortar. I press a layer of them into the pistachio cream. Then I temper the leftover dark chocolate and I seal the bonbons.