Akit érdekel az emberi természet, az most biztosan érdeklődve figyeli, hogyan hozza ki egy extrém szituáció embertársaiból a legjobbat és a legrosszabbat. Ebben nagyon hasonlít az általam kutatott korszakhoz - akkor is sokan "hétköznapi hőssé" váltak, igen sokan pedig szégyenletesen viselkedtek. Én meg csak csendben figyelem a történéseket, és vonom a párhuzamokat a múlttal - az első szembeötlő az volt, amikor a máskor 150 forintos maszkokat 20-30-szoros áron láttam meg. A második világháború során igen sokan kaptak büntetést "árdrágítás" miatt - akkoriban is kihasználta az "élelmesebbje", hogy bizonyos árucikkekre nagyobb a kereslet. Na meg a pánikvásárlás: sok olyan levéltári irattal találkoztam már, amelyben a helyi önkormányzatok vagy rajtuk keresztül a kormány igyekezett szabályozni az egyes áruk elérhető mennyiségét, árát, hol, kinél lehessen kapni stb.
A facebookon szörfölve a legkülönbözőbb véleményekbe, írásokba akad bele az ember - az minden bizonnyal elmondható, hogy a járvány és a karantén igencsak gondolkodásra serkenti az embereket, de hát most nincs is mást mit csinálni, csak otthon ücsörögni és agyalni, nem igaz? :D Nem mintha ez olyan nagy baj lenne. Abban reménykedem, hogy most, hogy lelassult az életünk és más perspektívából látjuk a... gyakorlatilag mindent, talán megváltozik majd a világ működése, ha vége lesz ennek. Én szeretem azt látni, hogy az utcán csak néhányan lézengenek, nincs tömeg, nem rohannak az emberek, hanem ráérősen sétálnak. Hogy az égen nincsenek keresztbe-kasba kondenzcsíkok. Nem azért, mert annyira civilizációellenes lennék, egyszerűen néha a civilizációból is sok. Néha jó lassítani és elmerengni zajok, rohanás, stressz nélkül.
Na és persze karanténban több idő marad csokikészítésre is, ez sem egy utolsó szempont :D A héten kettőt is készítettem, ez az első.
Hozzávalók:
egy mandarin leve
25 ml málnapüré
50+150 gr fehércsoki
agaragar
gyömbér
egy kiskanál vaj
liofilizált málna, cukorgyöngyök
Elkészítés:
Először temperálok 150 gr fehércsokit, és elkészítem a csokicsészéket. Miután megszilrdultak, kiszedem őket a formából.
A málnás réteghez szűrőn átpasszírozom a málnát, szórok bele 3-4 csipet gyömbért. 50 gr fehércsokit megolvasztok a vajjal együtt, és a püréhez keverem. Félig töltöm a csészéket a krémmel, majd hűtőbe teszem őket.
Amikor az első réteg töltelék már elég szilárd, kiveszem a csokit a hűtőből. Kifacsarom a mandarin levét, és egy késhegynyi agaragarral felforralom. Hűtés közben kavargatom. Amikor elég hűvös, de még nem zselésedik, egy-egy kiskanálnyit töltök a csészékbe.
A kész csokik tetjét csipetnyi liofilizált málnával, cukorgyöngyökkel díszítem.
Those who are interested in human nature, are probably observing now how an extreme situation brings good and bad out of their fellow humans. In this, it is very similar to the period I am doing research on - back then many became "everyday heroes", and many behaved in a shameful way. I am just observing what's happening and drawing parallels with the past - the first thing that caught my attention was that masks, which used to be 150 Forints, were sold for 20-30 times as much. During the Second World War, many were penalised for selling items for a too high price - even then the more "resourceful" used the opportunity that certain products were more sought after. And the panic-buying: I've seen so many archival sources in which the municipalities or the government through them tried to control the available amount or price of certain products, or where and who shall sell them etc.
Surfing on facebook one can come across a variety of opinions and writings - it can be stated that the epidemic and quarantine inspire people think; but there's nothing else to do but sitting at home and contemplating, right? :D It is not such a big problem after all. I hope that now that our lives became slower and we see... basically everything from a new perspective, maybe the workings of the world will change after this. I like to see that there are only a couple of people on the streets, there's no crowd, people are not rushing but walking at ease. That there are no contrails in the sky. It is not that I am against civilisation, but sometimes even civilisation is a bit too much. Sometimes it's good to slow down and daydream without noise, rushing and stress.
And of course in quarantine there's more time for chocolate making :D I made two different kinds this week, this is the first one.
Ingredients:
juice of one mandarin
25 ml raspberry puree
50+150 gr white chocolate
agar
ginger
one spoonful butter
lyophilised raspberry, candy pearls
Recipe:
First I temper 150 gr white chocolate and I prepare the chocolate cups. When the chocolate gets solid, I take them out of the mould.
For the raspberry filling, I press the raspberries through a sieve; I add 3-4 pinches of ginger. I melt 50 gr white chocolate with the butter and I mix it with the puree. I fill the cups to half and I put them in the fridge.
When the first layer of filling sets, I take the chocolate out of the fridge. I squeeze the juice of one mandarin and boil it with a pinch of agar. I stir it while cooling. When it gets cool enough, but is not jellifying yet, I pour one small spoonful into each cup.
I decorate the top of the chocolates with lyophilised raspberry and candy pearls.
No comments:
Post a Comment