Idén valamiért már jó ideje ráhangolódtam a Halloweenre, fene se tudja miért, talán az a borús-őszies egy hét az oka. Minden esetre a hangulathoz megvolt minden, ami kell, és a szuper helyi piacon már több ízben vettünk méretes sütőtököket is, amiket rendre el is pusztítottunk. A legutóbbi alkalommal félretettem egy szelet sütőtököt, abból készültek az alábbi bonbonok. A minta ötlete pedig egy korábbi bonbonomból jött, azonban nemrég az egyik csokis FB csoportban megláttam, hogy valaki ennek épp az inverzét festette meg, és a homlokomra csaptam :D Hiszen a töklámpás lényege épp az, hogy a sötétben világítson! Szóval idén ennek megfelelően készült a festés. Maga a bonbon elkészítése három napot vett igénybe, mivel gyerkőc mellett nem annyira egyszerű ilyen bonyolult műveleteket elvégezni :D Na meg a festés különösen pepecselős volt...
Hozzávalók: 200 gr tejcsoki 50 gr fehércsoki 50 gr sütőtök 65 gr tejszín fahéj szerecsendió gyömbér ételfesték
Elkészítés: A sütőtököt puhára sütöm, kikanalazom a héjából. Kimérem a tejszínt, felmelegítem, a beledarabolt tököt villával összenyomkodom. Felolvasztom a fehércsokit, a massszához keverem, majd 2-2 csipetet szórok bele a fűszerekből. Kifestem a bonbonforma mélyedéseit feketével. Fogpiszkáló segítségével belekarcolom az arcokat. Előkészítek fehér, sárga és vörös ételfestéket, és lángokhoz hasonló mintát festek a töklámpások arcára: alul a fehérrel kezdem, kifelé haladok a sárgával, végül a vörössel, és fogpiszkálóval húzom egymásba a színeket. Temperálom a tejcsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Megtöltöm a sütőtökös krémmel, hűtőbe teszem. Végül temperált tejcsokival lezárom a bonbonokat.
For some reason, this year I got into Halloween mood some time ago - who knows why, maybe because of the gloomy weather. Anyhow, I have everything needed for the atmosphere, and we've bought sizable pumpkins at the amazing local market which we then gobbled up. Last time I put aside a slice of pumpkin and I used it up for these bonbons. The idea of the pattern came from an earlier bonbon, however, in one of the FB groups I saw that someone made an inverse version and I had a revelation :D After all, jack-o-lanterns were found out to illuminate the night! So this year I painted the bonbons accordingly. Preparing the bonbons took three days as it's not so easy to deal with such complex operations when you have a kid at home :D And of course the painting was particularly time consuming...
Ingredients: 200 gr milk chocolate 50 gr white chocolate 50 gr pumpkin 65 gr cream cinnamon nutmeg ginger food paint
Recipe: I bake the pumpkin and scrape it from its skin. I pour the cream in a small bowl, warm it up and put the diced pumpkin in it. I smash the dices with a fork. I melt the white chocolate, combine it with the mass, then I sprinkle 2-2 pinches of the spices in it. I cover the cavities of the bonbon mold with black paint. With a toothpick, I carve the faces in it. I prepare white, yellow and red food paints and paint a pattern imitating flames into the jack-o-lanterns' faces: I start with the white in the bottom, then comes the yellow and finally the red. I blend the colors with a toothpick. I temper the milk chocolate, I prepare the shells. I fill them with the spicy pumpkin cream and place the mold in the fridge. Finally, I seal the bonbons with tempered milk chocolate.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lusta, részeges, ám ravasz kovács, bizonyos Sóher Jack. Nem tartották túl nagyra a faluban, ahol élt, mert mindenkit folyton átvert, és gonosz trükkökkel bosszantotta szomszédait. Híre eljutott a szomszéd falvakba, sőt, annál messzebb is: maga a Sátán is hallott róla! És miután a Sátán szerette azt hinni, hogy ő a legagyafúrtabb lény kerek e világon, úgy döntött, megnézi magának ezt a fickót, és elviszi a lelkét, nehogy már egy halandó ember legyen konkurencia! El is ment, hogy megkeresse Sóher Jack-et. Egészen Írországig utazott, és ott egy apró kis faluban rálelt. Épp Halloween éjszaka volt, és Jack hazafelé sétált a korán leszálló, ködös sötétben, amikor egyszerre elétoppant kecskepatákon, kifent szarvakkal a Sátán. - Én biz most magammal viszlek! - szólt a Sátán. - Máris eljött az időm?! Hisz még félszáz éves sem vagyok! - kiáltott föl Jack. - Csak akkor adom oda a lelkemet, ha megihatok még egy utolsó sört. - Egye fene, legyen így - egyezett bele a Sátán. El is indultak a falu főterén álló kocsmába. Jack kikérte a sörét, ám miután elfogyasztotta, végigtúrta a zsebeit, és segítségkérőn nézett a Sátánra. - Nincs nálam egyetlen buznyák sem! De szegény kocsmárost sem akarom itt hagyni úgy, hogy nem fizettem ki a sörömet, talán még eggyel lejjebbi bugyorba kerülnék a Pokolban miatta! Talán átváltozhatnál egy hatpennys érmévé, és miután fizettem, indulhatunk is. A Sátán vállat vont, könnyedén átváltozott pénzérmévé. Jack megragadta és a tárcájába tette, az aprócska kereszt medalionja mellé. - Te átkozott csaló! - szitkozódott a Sátán a tárcából. - Nem tudod, mit művelsz, azonnal eressz ki! - Eszemben sincs! - nevetett Jack, és elindult hazafelé. Egész úton a Sátán átkozódását hallgatta, otthon aztán letette a pénztárcát a szekrényre, és békésen aludni tért. Másnap reggel a Sátán, aki az egész éjszakát végigüvöltötte, egészen más hangon szólalt meg. - Engedj ki, és megígérem, hogy csak egy év múlva viszem el a lelked! - Tíz év! Tíz év múlva jössz értem, megértetted?! - Jó, jó, legyen tíz év. - Ígérd meg! - Megígérem - felelte a Sátán, mire Jack kiengedte a tárcából. A Sátán kénes füst közepette jelent meg, rávicsorgott Jack-re, majd eltűnt. Tíz év múlva a kapatos Sóher Jack éppen a kocsmából tántorgott hazafelé, amikor ismét megjelent előtte a Sátán. Azonnal tudta, hogy letelt az ideje. - Máris eltelt a tíz év?! - siránkozott. - Most aztán nincs kegyelem!! - a Sátán megragadta Jack gallérját és már vitte is magával. - Várj, várj! - kiáltott Jack. - Hadd egyek egy utolsó falatot! Nézd, ott az az almafa, nem hoznál nekem egy almát? Ilyen állapotban örülök, hogy állni tudok, nemhogy fára másszak... A Sátán gyanakodva nézett Jack-re. - De semmi trükközés! Azzal már ott se volt. Felmászott a fára, de lemenni már nem tudott: Jack ugyanis azonnal ott termett, és egy keresztet vésett a fa törzsébe. A Sátán kénköves lángokat szórt haragjában. - Ezt még megkeserülöd te átkozott! - Ígérd meg, hogy soha nem viszel magaddal, akkor elengedlek! - mondta Jack odalentről teljes nyugalomban. Mivel a Sátán már tudta, kivel van dolga, úgy gondolta, jobb hamar túllenni a dolgon. - Megígérem, megígérem, csak engedj el! Jack elégedetten vájta ki a keresztet a fa kérgéből, és mintha sosem lett volna, a Sátán el is tűnt. Hosszú évek múltán Sóher Jack végül meghalt. Felment a Mennyországba, ám amint Szent Péter meglátta, kivel van dolga, azonnal intett: - Fel is út, le is út! Ilyen bűnös lélek ide nem teheti be a lábát! Jack ekkor lement a Pokolba. Amikor bezörgetett, a Sátán kitárta a kaput és elnevette magát. - Hát te mit keresel itt?! Megegyeztünk, hogy nem viszem el a lelked, úgyhogy nem jöhetsz be a Pokolba! - De hát akkor hová menjek?! - kérdezte kétségbeesetten Jack. - Oda, ahonnan jöttél! - Nagyon sötét van és hideg, nem adnál legalább egy kis fényt? - Arról éppenséggel lehet szó - mondta a Sátán, és Jack kezébe nyomott egy füstölgő parázsdarabot egyeneset a Pokol legmélyebb bugyrából. Azzal a kapu döndülve bezárult. Jack elővette a tarlórépát, amit a Mennyországból lefelé jövet egy ágyásból lopott, kivájta a belsejét és belehelyezte a parázsdarabot. Attól fogva arra ítéltetett, hogy csak vándoroljon, vándoroljon a sötétben pihenés nélkül, és csupán a lámpása szolgáltasson némi világosságot számára. Ez a jack-o-lantern (azaz a töklámpás) igaz története.
Hozzávalók: 100 gr marcipán 60 ml szilvapüré 20 ml slivovica 3 csipet fahéj 200 gr étcsoki ételfesték
Elkészítés: Ezt a díszítést már korábban kitaláltam, de most új technikával készítettem el, ami egyszerűbb is volt és az eredmény is mutatósabb. Narancssárgával (illetve esetemben narancs és bronz keverékével) kifestem a bonbonforma mélyedéseit. Egy fogpiszkálóval az alapszínbe karcolom a töklámpás arcokat, illetve a "trick or treat" feliratot (nem feledve, hogy tükrözni kell az írást). Temperálom az étcsokit, elkészítem a bonbonhéjakat, és hűtőbe teszem a formát. A szilvákat megmosom, megpucolom, majd leturmixolom. Egy kis fazékba kiszedek 60 ml-nyit, belereszelem a marcipánt és addig melegítem, amíg egynemű masszát kapok. Hozzákeverem a fahéjat és ízlés szerint slivovicát. A bonbonhéjakat kiveszem a formából, 3/4-ig töltöm őket a marcipánkrémmel. Ezután ismét temperálok egy kis adag étcsokit, és egy-egy fél bonbon szélét ecsettel megkenve összeragasztom a feleket.
Once upon a time there was a lazy but shrewd old drunk called Stingy Jack. He was not held in high regard in his village as he always deceived everyone and played mean tricks on them. Stories told about him reached the neighboring villages and even further: even Satan himself had heard about him! And since Satan loved to believe that he was the dodgiest creature in the whole wide world, he decided to take a look at this fellow and take his soul - de Devil does not like competition after all!
He went to look for Stingy Jack and traveled all the way to Ireland, where he found him in a tiny village. It was the night of Halloween and Jack was walking home in the foggy dark when Satan himself appeared in front of him, with his goat hooves and horns.
"I am going to take you with me!" said Satan.
"Has my time come already?! I am not even fifty yet!" cried Jack. "I will give you my soul only in exchange for a last beer."
"To hell with it, let's go," agreed Satan.
They went to the pub at the central square of the village. Jack asked for a beer, however, when he was done, he dug through his pockets and looked at Satan. "I haven't got any money! But I don't want to leave the poor innkeeper without paying, I would have an even more severe punishment in Hell! Maybe you could change into a sixpence and after I paid, we can go."
Satan shrugged and easily turned into a coin. Jack grabbed it and put it in his purse, next to his tiny crucifix.
"Damned fraud!" swore Satan from the purse. "You have no idea what you are doing; let me go immediately!"
"No way!" laughed Jack and he went home. All way long he was listening to Satan's curses; at home he placed the purse on his drawer and he went to sleep.
The next morning Satan, who spent the whole night cursing and screaming, changed tactics.
"Let me go and I promise that I will leave you alone for a year."
"Ten years! You will claim my soul in ten years, understood?!"
"Alright, alright, ten years."
"Promise me!"
"I promise," answered Satan, to which Jack released him. Satan appeared among sulphurous foam, snarled at Jack then disappeared.
Ten years later the drunken Stingy Jack was stumbling home from the pub when Satan appeared again. He knew immediately that his time was up. "Are the ten years gone?!" he cried. "No mercy this time!" Satan grabbed Jack's collar and took him. "Wait, wait!" pleaded Jack. "Let me eat one more bite! Look, there is that apple tree, would you mind bringing me one apple? I can barely stand, let alone climb trees... Satan looked at Jack with suspicion. "No tricks this time!" he warned him. And with that, he was gone. He climbed the tree but he could not go back down: Jack was there immediately and carved a cross into the bark of the tree. Satan was fuming with anger. "You will regret this!" "Promise me to never take my soul and I will let you go!" said Jack from down below. Since Satan knew what he was facing, he thought it would be better to get over it. "I promise, I promise just let me go!" Jack then carved the piece of bark with the cross out and as if he had never been there, Satan disappeared. Many years later, finally Stingy Jack died. He went up to Heaven, but as soon as Saint Peter saw him, he shooed him away: "Get lost, such a sinful soul cannot enter this place!" Then Jack went down to Hell. When he knocked, Satan opened the gate and burst out laughing. "What are you doing here?! We made a deal that I would not take your soul so you cannot enter Hell!" "Then where should I go?" asked the desperate Jack. "Back to where you came from!" "It is dark and cold, could you give me a bit of light at least?" "I could," said Satan and tossed Jack a smoking piece of ember ablaze with hellfire. Then the gates closed. Jack took the turnip which he had stolen from a bed on the way down from Heaven, he carved it and placed the ember inside it. From that time, he was doomed to wander in the dark without a resting place, and only his lantern lit the way for him. This is the true story of Jack-o-Lantern.
Ingredients: 100 gr marzipan 60 ml plum puree 20 ml slivovica 3 pinches of cinnamon 200 gr dark chocolate food paint
Recipe: I found out this decoration earlier, but now I recreated it with a new method, which was much simpler and the outcome is much more spectacular. I paint the cavities of the mold with orange (or, in my case, the combination of orange and bronze). I scratch the jack-o-lantern faces and the "trick or treat" inscription into the basic color with a toothpick (don't forget that the writing must be mirrored). I temper the dark chocolate and I create the bonbon shells. I put the mold in the fridge. I wash and clean the plums, then I blend them. I pour 60 ml of the puree into a small pot, grate the marzipan in it and I heat it until it becomes a creamy mass. I season it with cinnamon and slivovica. I take the bonbon shells out of the mold. I fill them to 3/4 with the marzipan cream. Then I temper a small amount of dark chocolate and glue the hemispheres together by smearing tempered chocolate on the edges with a brush.
Mindenféle Facebookon és egyéb helyeken terjengő információkkal szemben a Halloween valójában a katolikus egyház egyik kísérlete arra, hogy hagyományai közé olvassza és megszelídítse a kelta Samhain ünnepét. Egy igen régi hagyományról van tehát szó, amely az év világos/napos és sötét felét választja el. Samhain átmeneti idő a kettő közt, és mint ilyen, sokféle szertartás kapcsolódott hozzá: ilyenkor hozták le az állatokat a téli legelőkről, örömtüzeket gyújtottak, alakoskodtak, és úgy hitték, hogy ekkor vékonyabb a világok közti válaszfal, ezért áldozati ételt helyeztek a küszöbre az arra kószáló démonoknak, tündéreknek és más lényeknek, és az asztalnál is üresen hagytak egy helyet a már eltávozott, de ilyenkor visszalátogató rokonok szellemeinek.
Már ennyiből is kitűnik, hogy sok áthallás van Samhain és a mai Halloween között. A gyertyagyújtás, a töklámpás arca mind a démonok elűzésére szolgáló modern, szelídített mágia. Ilyenkor megyünk a temetőbe, és az átmenetet jelképezi bizonyos országokban a nyári időszámításról a télire való átállás is.
Na és hogy ne maradjunk igazi mágia nélkül, arról a csoki is gondoskodik :)) a töklámpásokat vettem alapul külsőleg és belsőleg is, egy kis alkohollal az ünnep jegyében (ötletgazda 2: Minako) :D
Hozzávalók:
30 gr sütőtök
30 gr aszalt sárgabarack
8 cl brandy
két csipet gyömbér
50 gr tejcsoki
170 gr fehércsoki
a díszítéshez: 3 evőkanál kakaóvaj, vörös és arany lüszterpor, 10 gr étcsoki
Elkészítés:
Temperálom az étcsokit, majd vékony ecsettel töklámpás arcokat festek a bonbonforma félgömb alakú mélyedéseibe. Ha a csoki elkezd szilárdulni, a vízgőz felett újból fel lehet melegíteni kicsit. Az egyenetlenségeket egy fogpiszkálóval lehet kijavítani, és ne feledjük, hogy ha feliratot készítünk, azt tükörírással tegyük (én persze elfelejtettem, minő meglepő :D)
Ha az arcok megszilárdultak, 2-3 evőkanálnyi kakaóvajat megolvasztok, és arany, meg vörös lüszterpor segítségével narancsszínt keverek ki. Ezzel kétszer átfestem a mélyedéseket, hogy elég intenzív színt kapjanak a töklámpások.
Ezután elkészítem a tölteléket: az aszalt sárgabarackot felszeletelve egy órára brandybe áztatom, majd a sütőtökkel és ízlés szerint még egy kis brandyvel összeturmixolom. Megmelegítem, és adok hozzá 50 gr tejcsokit, meg pár csipet gyömbért, ami élénkebbé teszi az ízhatást.
Most jöhet a bonbon héja: temperálom a fehércsokit (azon fog szépen kijönni a lüszterporos réteg színe), beleöntöm a formába, majd kirázom. Amikor megszilárdult, megtöltöm a bonbonokat. Nem zárom le őket, hanem miután elkészültek, és kiszedtem őket a formából, melegítek egy kis fehércsokit. Kisméretű ecsettel felviszem a csokit azoknak a félgömböknek a peremére, amelyekre arcot festettem, és összeragasztom őket az arc nélküli félgömbökkel. Kész is vannak a finom csoki-töklámpások!
Aki többet szeretne tudni az ír mitológiáról és hogy miről is szól Samhain, annak jó szívvel ajánlom a Tenger dala című csodálatosan animált rajzfilmet, ami közben elmajszolhat némi sütőtökös bonbont ;)
As opposed to information spreading on Facebook and other forums Halloween is in reality an attempt of the Catholic church to incorporate and tame Samhain,the Celtic feast, into its own traditions. So we're speaking of a quite old tradition, which divides the year into a sunny/bright and a dark half. Samhain is a liminal time between the two and as such, many rituals were connected to it: this was the time when cattle were brought back from the summer pastures, bonfires were lit, people guised themselves and they believed that the border between the two worlds was thinner, therefore they placed offerings on the doorsteps for demons, fairies and other creatures wandering around, and at the table they left an empty place for the ghosts of those dead relatives who visited them.
Even from these examples it is clear that Samhain and today's Halloween have much in common. Burning candles and the face of the jack-o-lantern are modern, tamed magic for scaring away the demons. We are going to the cemetery at this time, and the transition is also symbolised by changing back from daylight saving time in certain countries.
And chocolate also takes care that we don't stay without real magic :)) I was inspired by jack-o-lanterns - both in the case of the outside and the inside of these sweets; with some additional alcohol in the name of the feast (idea also by Minako)
(for phase photos, see above)
Ingredients:
30 gr pumpkin
30 gr dry apricots
8 cl brandy
2 pinches of ginger
50 gr milk chocolate
170 gr white chocolate
decoration: 3 spoons of cocoa butter, red and gold luster dust, 10 gr dark chocolate
Recipe:
I temper the dark chocolate, then I paint jack-o-lantern faces with a thin brush into the hemisphere shaped cavities of the mould. When the chocolate starts to get solid, it can be warmed up a bit in a bain-marie. Mistakes can be corrected with a toothpick, and let's not forget to write inscriptions backwards (Of course I forgot it, what a surprise :D).
After the faces solidified, I melt 2-3 spoons of cocoa butter and I add gold and red luster dust in order to achieve an orange colour. I paint the cavities twice for an intensive colour.
After this I prepare the filling: I slice up the apricot and I soak the pieces in brandy for an hour, then I blend them with the pumpkin and with some more brandy (according to taste). I warm up the mixture and I add 50 gr milk chocolate and some pinches of ginger, which will intensify the flavour.
Then I make the bonbon shells: I temper the white chocolate (the layer of luster dust will look nicer with this kind of chocolate), I pour it into the cavities of the mould, then I shake out the excess. When the chocolate gets solid I fill the bonbons. I do not seal them, but when they are done and I take them out of the mould, I warm up some white chocolate. I paint chocolate on the brim of the hemispheres with faces and I stick them together with the other halves. The chocolate jack-o-lanterns are ready!
For those who would like to know more about Irish mythology and what Samhain is about, I can recommend the Song of the Sea, a beautifully animated cartoon - while watching it you may eat up some pumpkin bonbons ;)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
