Moonstruck

Húsvéti tojások festése közben rájöttem, hogy igazából ezt élvezet csinálni. Sosem voltam igazi festő (a rajztanárom azt mondta mindig, hogy az ecsettel is rajzolok), de hát folyékony kakaóvajjal csak festeni lehet, rajzolni nem annyira :D Olyan jó keverni a színeket, egymásba folyatni őket és vezetgetni, hogy kiadják a megfelelő mintát... Külön pikantériája az egésznek, hogy az eredetivel ellentétben véges az élettartama, ez a pillanat művészete, amit utána jóízűen elfogyaszthat bárki.
A festéshez azért gömb formát választottam, mert azt akartam, hogy úgy nézzen ki, mint egy üveggömb vagy egy varázsbuborék. Mivel az eredeti képen is a fények-csillámlás dominál, fehérrel vázoltam fel a jelenetet. A tündérkék megfestésével kezdtem, azután jött a hold, majd a virágok. Végül több réteg sötétkék a háttérhez. Összesen hét színt használtam (sárga, fehér, tengerészkék, narancs, rózsaszín, türkiz, mohazöld). A legnagyobb kihívást a finom részletek megfestése jelentette: pl. a tündérek szárnyai, amelyek az eredeti festményen áttetszően csillogók. Bár igen vékony ecsettel festettem, így is néha utána kellett javítgatni fogpiszkálóval.
A gömb másik felére majdnem 4 éves kisfiam festett egy absztrakt Pókembert 😁

Eredeti kép: Lynne Bellchamber: Moonstruck

While I was painting Easter eggs I realized that I enjoy doing this. I've never been a real painter (my teacher used to tell me that I was drawing even with the brush), but it's impossible to draw with liquid cocoa butter :D It's so nice to mix and blend the colors, to lead them where I want the pattern... And the fact that this is the art of the fleeting moment as one can eat it afterwards, gives it a special thrill.
I picked a plastic globe for painting because I wanted the picture to look like a glass globe or a magic bubble. Since highlights and glitter dominates the original painting, I outlined the scene with white. I started by painting the fairies, then the Moon, and finally the flowers. I added two layers of navy blue for the background. Altogether I used seven colors (yellow, white, navy blue, orange, pink, turquoise, moss green). Painting the delicate details was the most challenging, such as the wings of the fairies which are transparent-glistening in the original picture. Even though I was painting with a very thin brush, I still needed to fix some smaller mistakes with a toothpick.
On the other side, my almost-4-year-old son painted an abstract Spider man 😁

Original picture: Lynne Bellchamber: Moonstruck

áfonya-marcipán // blueberry-marzipan

- Tulajdonképpen ha állandóan a mesecsokiról papolsz, miért nem csináltál még sosem igazi mesecsokit?
- Mert két gyerek mellett...
- Ócska kifogás. Így is szinte minden hétvégén csokizol.
- Igazad van... na de milyen az igazi mesecsoki?
- Milyen lenne?! Olyan, ami mesél ha ránézel, mesél, ha megízleled.
- Egy csoki, amiről mesélni lehet?... hm.
- Ne legyél ilyen fantáziátlan! Szedd össze a kedvenc mesemotívumaidat.
- Rárajzolhatnálak téged például...
- Például. Szívesen.
- ......
Azzal a konyhaszekrényemben, a csokiformáim között lakó tündér visszavonult aludni.

Hozzávalók:
50 ml áfonyapüré
10 ml tejszín
200 gr étcsoki
100 gr marcipán
ételfesték

Elkészítés:
Az áfonyát leturmixolom, majd átpasszírozom, és kimerek belőle 50 ml-t. Hozzáöntök 10 ml tejszínt. A keverékbe beletépkedem a marcipánt, és  addig melegítem, amíg a marcipán el nem olvad. Ekkor félreteszem hűlni.
A bonbonforma mélyedéseit kifestem világoskékkel. Miután a festék megszáradt, fogpiszkálóval mesefigurákat karcolok bele. Temperálom az étcsokit, elkészítem a bonbonburkokat. Megtöltöm őket a marcipánkrémmel, hűtőbe teszem a formát néhány órára. Végül temperált étcsokival lezárom a bonbonokat.

"After all, since you are constantly preaching about fairytale chocolate, why haven't you ever made a real fairytale chocolate?"
"Because having to take care of two kids..."
"Bad excuse. You make chocolate almost every weekend even like this."
"You're right... but what is a real fairytale chocolate like?"
"What would it be like?! Like it tells you a tale when you look at it, it tells you a tale when you taste it."
"A chocolate about which you can tell a tale?... hm."
"Don't be so unimaginative! Collect your favorite fairytale motifs."
"I could draw you on it, for instance."
"For instance. You're welcome."
"....."
Then the fairy living in my cupboard, retired among my bonbon molds.

Ingredients:
50 ml blueberry puree
10 ml cream
200 gr dark chocolate
100 gr marzipan
food paint

Recipe:
I blend the blueberries, then sieve them and take 50 ml of the puree. I pour 10 ml cream in it. I tear up the marzipan into little pieces, put it in the liquid, and warm the pot until the marzipan melts. Then I put it aside.
I paint the cavities of the mold with light blue. When the paint dries, I scratch fairytale motifs in it with a toothpick. I temper the dark chocolate, and I prepare the bonbon shells. I fill them with the marzipan cream and place the mold in the fridge for some hours. Finally, I seal the bonbons with tempered dark chocolate.

málna-rózsalikőr // raspberry-rose liqueur

Réges régen a virágok királynője a lótuszvirág volt. Csakhogy éjszaka a lótusz aludni tért és bezárta szirmait. Ez elégedetlenséggel töltötte el a többi virág szívét, és a mindenható Allahhoz fordultak.

- Ó Urunk, a lótuszt tetted meg királynőnkké, ő azonban éjszaka álmodik. Hozzánk olyan királynő illenék, aki egész nap teljes szépségében pompázik, és illata soha nem apad el.

Ekkor Allah teremtett egy bokrot, amelyen tündöklő fehér rózsák nyíltak, és tüskékkel látta el, amelyek megvédték a gyengéd virágfejeket. A virágoknak örömük telt a rózsában, amely még éjszaka sem zárta be kelyhét. Ám nem csak ők csodálták a rózsát: a fülemüle, aki napnyugta után énekelte legszebb dallamait, első pillantásra beleszeretett. Oda is repült a bokorhoz, hogy neki énekelhessen, de ó jaj, a tüskék belefúródtak a mellkasába. Földre hulló véréből másnap vörös színű rózsák nőttek, amelyek azóta is a szerelem jelképei.

A rózsalikőr készítése nálam a tavasz szerves része, amióta csak megleltem a receptet Vianne blogján. Megéri kivárni a hosszú érlelési időt, és persze mindig öröm vele a csokikészítés, a különböző ízek harmóniájának felfedezése. Ezúttal málnával és étcsokival párosítottam.

Hozzávalók:

20 ml rózsalikőr

25 ml málnapüré

90 gr étcsoki

1 kiskanál vaj

150 gr tejcsoki

lüszterpor

Elkészítés:

Átpasszírozom szitán a málnát, a püréhez hozzáadom a likőrt. Vízgőz felett megolvasztom az étcsokit és a vajat, majd a málnás léhez keverem.

Rózsaszín és fehér lüszterporral kevert kakaóvajat készítek elő; előbb rózsaszínnel, majd fehérrel festek csíkokat a bonbonforma mélyedéseibe. Miután a díszítés megszáradt, temperálom a tejcsokit, és kiöntöm a bonbonforma mélyedéseit. A kész bonbonhéjakat megtöltöm a málnás krémmel és hűtőbe helyezem. Egy-két óra múlva kiveszem a formát, és újratemperált tejcsokival lezárom a bonbonokat.

Once upon a time the lotus was the queen of the flowers. However, at night the lotus went to sleep and she closed her chalice. This filled the hearts of the flowers with discontent and they turned to Allah the Almighty.

- O Lord, you made the lotus our queen, but she is dreaming at night. We shall have a queen who demonstrates her beauty all day long and her scent never fades.

Then Allah created a bush on which splendid white roses grew and he put thorns on it, which protected the gentle flowers. The other flowers rejoiced because the rose did not close its chalice even at night. But they were not the only ones who admired the rose: the nightingale, who sang his most beautiful songs, fell in love with her at first sight. He flew to the bush to sing for her, but the thorns pierced his chest. From his blood, which fell on the ground, red roses grew the next day. They have been the symbol of love ever since.

Making rose liqueur has been a part of spring for me ever since I found Vianne's recipe. It is worthy to wait until it matures and it is always a joy to make chocolate with it and discover the harmony of various combinations. This time I matched it with raspberry and dark chocolate.

Ingredients:

20 ml rose liqueur

25 ml raspberry puree

90 gr dark chocolate

one small spoon of butter

150 gr milk chocolate

luster dust

Recipe:

I pass the raspberry through a sieve and I add the liqueur to the puree. Above steam I melt the dark chocolate and the butter, then I combine it with the raspberry puree.

I prepare cocoa butter mixed with pink and white luster dust. I paint stripes in the cavities of the mold first with pink, then with white. After this decoration dries, I temper the milk chocolate and I prepare the shells. I fill them with the raspberry cream; I place the mold in the fridge. Some hours later I take it out and I seal the bonbons with the tempered leftover milk chocolate.

galaxis csoki

Hambei, az öreg kertész öregkorára az apjától örökölt kertes házba vonult vissza, ahol napjait a kert gondozásával töltötte. Különösen a kert díszét, a szilvafát szerette: ez a különlegesen szép fa furyo szilvafa volt, amelynek neve fekvő sárkányt jelent japánul, és nagy megbecsülésnek örvend, sőt, bizonyos esetekben hódolnak is nekik. Hambei fája pedig kiváltképp mutatós volt, így nem csoda, hogy újra és újra ajánlatokkal keresték meg a tehetős emberek, akik mind a saját kertjük díszének akarták. Akármennyit is kínáltak érte, Hambei mindőjüket elutasította, mivel maga is büszke volt a fára, ráadásul az apjától örökölte, aki pedig még az ő apjától. A furyo lett a társa; tavasszal alig várta, hogy virágokat bontson, a nyári melegben a lombja alatt pipázgatott, ősszel pedig gondozta és metszette.

Egy nap aztán a császár udvarába is eljutott a szilvafa híre, és az egyik dainagon, a császár egy tanácsosa úgy döntött, megveszi. Elküldte hát követét, Kotaro Narusét, hogy beszéljen az öreg Hambei lelkére. Amikor Kotaro bejelentette, miért jött, Hambei tanácstalanul toporgott. Mégis hogyan utasíthatná vissza egy ilyen hatalmas ember ajánlatát?

- Nem adom el a szilvafát, semmi pénzért - jelentette ki végül.

- Nem is mondtam, hogy meg akarom venni - felelte Kotaro. - Azt mondtam, azért küldtek, hogy rendezzem el, hogy a szilvafát a dainagon palotájába szállítsák, ahol illően fogadnák. Épp úgy, mint egy menyasszonyt. Tán nem lenne elég megtisztelő ez a szilvafa számára? Hallgass rám, és tégy eleget a dainagon kívánságának!

Hambei erre nem tudott mit felelni, nem utasíthatta vissza ezt a kérést. - Uram, a kívánságot teljesítenem kell, azonban mondd meg a dainagonnak, hogy a fa ajándék, mivel el nem adhatom.

Kotaro elégedetten adta át neki a dainagon által küldött aranyakat: - Amint az szokás, az ajándékért cserébe ajándék jár. Fogadd el ezt tőlem!

Hambei nem akarta átvenni a pénzt, azonban Kotaro meggyőzte őt, és végül távozott.

Amint eltűnt, Hambei már meg is bánta, hogy engedett Kotaro kívánságának. Mintha csak a saját leányát adta volna el! A bűntudat és szomorúság miatt aznap este nem bírt elaludni. Éfjél felé járt már az idő, amikor kiáltozva berohant hozzá a felesége.

- Piszkos vénember, mit tettél, ráadásul a te korodban?! Ne hazudj nekem, mondd el, ki az a lány ott kint, honnét szedted?!

Hambei nem értette, miről van szó, de a feleségét követve kiment az ajtóhoz. Odakint egy gyönyörű, fiatal leány állt zokogva.

- Ki vagy te? - kérdezte Hambei.

- A szilvafa szelleme vagyok, akit oly sok éven át gondoztál és szerettél, akárcsak atyád te előtted. Hallottam, hogy a dainagon kertjébe leszek szállítva - igazán nagy megtiszteltetés, nem is panaszkodom, de igencsak elszomorít, hogy itt kell hagynom a kertedet, ahol oly sokáig éltem. Nem lehetne, hogy még egy kicsit itt maradjak? Kérve kérlek, hadd maradjak!

- Ígéretet tettem, hogy szombaton elküldelek a dainagon kertjébe, de én is szeretem, hogy itt vagy. Nyugodj meg, megpróbálok tenni valamit - ígérte Hambei.

Ennek hallatán a leány letörölte könnyeit, és eltűnt a szilvafa törzsében.

Amikor azon a bizonyos szombaton Kotaro és vele a dainagon fényes küldöttsége megérkezett, Hambei elmesélte nekik, mi történt, visszaadta a pénzt, és megkérte Kotarot, hogy mondja meg urának: igazán sajnálja, de nem adhatja oda a szilvafát.

Kotaro feldühödött: - Túl sokat ittál, vagy csak megpróbálsz becsapni? Hogy merészeled sértegetni a dainagont? Nem tartod meg a szavad?! Ez esetben megöllek, és erővel veszem el a fát!

Előhúzta a kardját, és már épp lesújtott volna az öregemberre, amikor a fa szelleme ismét megjelent.

- Jobban tennéd, ha engem ölnél meg, én okoztam ezt az egész bajt. 

- Nem hiszem el, hogy a szilvafa szelleme vagy, biztosan csak egy öreg rókáé. Kívánságod parancs: előbb akkor téged öllek meg! - kiáltotta Kotaro, és felé vágott a kardjával.

A leány eltűnt, ugyanakkor a szilvafa egyik ága recsegve letörött.

Kotaro ekkor belátta, hogy Hambei igazat mondott. Bocsánatot kért az öregtől.

- Elviszem ezt az ágat a dainagonnak, és elmesélem, mi történt - mondta.

Hambei így megmenekült a szilvafa szellemének közbenjárása révén, a dainagont pedig igen megindította a történet, és visszaküldte az aranyat Hambeinek, hogy jóvá tegye az okozott kellemetlenséget. A Kotaro vágása nyomán megsérült szilvafa azonban hamarosan elszáradt és meghalt.

Hozzávalók:

60 gr aszalt szilva

40-50 ml Unicum

50 gr marcipán

15 ml tejszín

200 gr étcsoki

lüszterpor

Elkészítés:

Az aszalt szilvát kis darabokra vágom, és egy kis tányérban annyi Unicumot teszek hozzá, amennyi épphogy elfedi. Egy napig hagyom ázni. Kis adag tejszínt felmelegítek, felolvasztom benne a marcipándarabokat. A szilvához keverem.

Arany és bronz lüszterporral galaxisokat festek a bonbonforma mélyedéseibe, majd össze is fröcskölöm kissé, hogy csillagokat is kapjak. Temperálom az étcsokit, kiöntöm a bonbonforma mélyedéseit. Miután a burkok megszilárdultak, megtöltöm őket a szilvás krémmel, és hűtőbe teszem a formát. Néhány óra múlva kiveszem, temperálom a maradék étcsokit, és lezárom a bonbonokat.

When he got old, Hambei, the gardener retired to the estate he had inherited from his father, where he spent his days with tending the garden. He especially loved the jewel of the garden, the plum tree: this beautiful tree was a furyo plum tree, whose name means lying dragon in Japanese. Such trees were highly appreciated, moreover, in certain cases even venerated. Hambei's tree was particularly spectacular, no wonder that wealthy people, who wanted it for their own garden, made him offers from time to time. However large sums were offered, though, Hambei refused to give it to anyone, since he was proud of his tree, in addition, he inherited it from his father and he from his own father. The furyo became his companion; in spring he could hardly wait for it to blossom; in summer heat he would sit under its crown, smoking his pipe; in autumn he tended it and pruned it.
One day the stories about the tree reached the Emperor's court and a dainagon, one of the Emperor's counsellors decided to buy it. He sent his envoy, Kotaro Naruse to persuade the old Hambei. When Kotaro announced why he came, Hambei was perplexed. How could he refuse the offer of such a high personage?
"I will not sell the plum tree for any price," he stated finally.
"I did not say that I wanted to buy it," said Kotaro. "I said I was sent to make arrangements that the plum tree be conveyed to the palace of the dainagon, where it will be welcomed with due ceremony. Just like a bride. Would not it be an honour for the plum tree? Listen to me and grant the dainagon's wish!"

Hambei ran out of arguments; he could not refuse this request. "Sir, I must grant your wish, however, tell the dainagon that the tree is a gift for I cannot sell it."
Kotaro was satisfied and gave him the gold that the dainagon sent. "As it is customary, you shall get a gift for a gift. Accept this from me!"
Hambei did not want to take the money, however, Kotaro convinced him and finally, he left.
As soon as he disappeared, Hambei regretted what he had done. As if he had sold his own daughter! That night he could not go sleep due to the remorse and sadness. It was around midnight when his wife ran into his room, shouting.
"You filthy old man, what have you done, and at your age?! Do not lie to me, tell me, who is that girl outside, where did you find her?!"
Hambei did not understand what she was talking about, but he followed his wife to the door. Outside a beautiful, young girl was standing, sobbing.
"Who are you?" asked Hambei.
"I am the Spirit of the Plum Tree, which you have tended and loved for so many years, just like your father before you. I heard that I shall be removed to the dainagon's garden - it is a great honour, I am not complaining, but I am indeed grieving that I must leave your garden where I have lived for so long. Could I stay a little bit more? Please, let me stay!"

"I made a promise that I would send you off to the dainagon's garden on Saturday, but I also love to have you here. Calm down, I will try to find out something," promised Hambei.
Hearing this, the girl dried her tears and disappeared into the stem of the plum tree.
On that Saturday, when Kotaro and the illustrious delegation of the dainagon arrived, Hambei told them the whole story, returned the money and asked Kotaro to tell his lord: he was very sorry, but he could not give him the plum tree.
Kotaro got angry. "Have you drunk too much or are you trying to fool me?! How dare you insult the dainagon? You will not keep your word?! In that case I will kill you and take the tree by force!"
He drew his sword and was about to cut him off, when the Spirit of the Tree appeared again.
"You had better kill me, as I caused all this trouble."
"I do not believe that you are the spirit of the plum tree, you must be that of an old fox. Your wish shall be granted: I will kill you first!" shouted Kotaro and cut her.
The girl disappeared, at the same time one of the branches of the plum tree broke off crackling.

Kotaro then realised that Hambei had told the truth. He apologised to him.
"I will take this branch to the dainagon and will tell him what happened," he said.
Thus Hambei was saved by the Spirit of the Plum Tree. The dainagon was moved by the story and sent the gold back to Hambei to compensate the trouble caused. However, the plum tree, injured by Kotaro's cut, soon withered and died.

Ingredients:

60 gr dried plum

40-50 ml Unicum

50 gr marzipan

15 ml cream

200 gr dark chocolate

lustre dust

Recipe:

I cut up the dried plum into small pieces and pour as much Unicum on them which covers them. I let them soak for a day. I warm up a small amount of cream and melt the marzipan pieces in it. I mix it with the plum.
With gold and bronze lustre dust I paint galaxies in the cavities of the mould, then I sprinkle it too in order to get stars. I temper the dark chocolate and prepare the shells. When they get solid, I fill them with the plum cream and place the mould in the fridge. Some hours later I take it out, I temper the leftover dark chocolate and seal the bonbons.

orgonalikőr-vanília // lilac liqueur-vanilla

A Ladon folyó szépséges nimfája, Szüringa csak akkor vette észre, hogy a kecskelábú Pán utána ólálkodik, amikor a pásztoristen már a közelében járt. Kedves szavakkal próbálta magához édesgetni a leányt, akit azonban vad külseje elriasztott a szerelmeskedéstől. Szüringa kiszabadult Pán ölelő karjai közül, és futásnak eredt. Pán sem volt rest, követte őt. A kétségbeesett nimfa segélykiáltásait hallván Artemisz megszánta őt, és a folyóparton nádszállá változtatta. Amikor azonban Pán odaérkezett, a nád sóhajtásaiból rájött a trükkre. Levágta Szüringa nádszálát, a darabokat méhviasszal egymáshoz rögzítette, így készítette el az első pánsípot. Ezután a szépséges nimfa örökké vele maradt.

Tavasszal a pásztorok az orgona vesszőiből faragtak hasonló sípokat, innét nyerte "csövet" jelentő latin nevét (Syringa) az orgona.

Ilyen varázslatos (és tragikus) múlt után mi mást lehetne még hozzátenni a tavasz érkeztét csodás illatával jelző orgona történetéhez?!

Természetesen még sok mindent: mint a legtöbb, az ember közvetlen környezetében megtalálható növényhez, az orgonához is sokféle szokás, hiedelem kapcsolódott. Nagy-Britanniában például azon fiatal leányok, akik orgonát viseltek, felkészülhettek arra, hogy egyedül maradnak. Hasonlóképp a jegyesség felbontásának jeléül is orgonavirágot küldtek. Ugyanakkor máshol az első szerelem, illetve a 8. házassági évforduló virága volt. Oroszországban úgy hitték, hogy az újszülött fölé tartott orgonaág bölcsességet ad neki.

Az orgonát sokféleképp hasznosították az idők folyamán: olajából arclemosó szer készült, és bőrhibák gyógyítására használták; leggyakrabban azonban kozmetikumokban és parfümökben találkozhatunk az illatával.

Én pedig idén ismét likőrré desztilláltam, és abból készült e bonbon krémes, lágy tölteléke. A kompozíciót a nimfa képe egészíti ki :)

Hozzávalók:

40 ml orgonalikőr

10 ml tejszín

100 gr fehércsoki

2 csipet vanília

egy kiskanál vaj

200 gr étcsoki

ételszínezék

Elkészítés:

Kimérem az orgonalikőrt, a tejszínt, és összekeverem őket, majd hozzáadom a vaníliát is. Vízgőz felett megolvasztom a fehércsokit a vajjal, és a likőrhöz adagolom.

A bonbonok díszítéséhez előbb lila, majd barackszín ételfestékkel kevert kakaóvajjal márványozom a forma mélyedéseit. Ezután temperálom az étcsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Miután megszilárdult a csoki, megtöltöm a likőrös krémmel, és a hűtőbe teszem a formát. Végül a maradék csokit temperálom, és lezárom a bonbonokat.

Syringa, the beautiful nymph of the River Ladon, noticed that the half-goat Pan spied her when he was too close already. He tried to seduce her with sweet words, however, the girl was scared away by his wild looks. Syringa fled Pan's embrace and ran away. Pan pursued her immediately. Hearing the call for help of the desperate nymph, Artemis took pity on her and transformed her into a reed at the riverside. When Pan arrived, noticing the sighs of the reed, he discovered the trick. He cut down Syringa's reed and by sticking the pieces together with beeswax, he made the first pan flute. Afterwards the beautiful nymph never left his side.

In spring, the shepherds made similar flutes of lilac wood, hence the Latin name (Syringa, meaning pipe) of the lilac.

After such magical (and tragic) past, what else could we add to the story of the lilac, which foretells the arrival of spring with its wonderful scent?!

Obviously, a lot: like most plants which can be found in human environment, many traditions and beliefs are connected with lilac too. In Great Britain, those young girls who wore lilac blossom, could prepare to be single forever. Similarly, lilacs were sent if you wished to break an engagement. On the other hand, it could also be the symbol of first love and the 8th wedding anniversary. In Russia, it was believed that holding a twig of lilac over the newborn would bring wisdom. 

Lilac was used in many ways over the time: its oil was used as face wash and as a treatment for skin disorders; most frequently, though, we can feel its fragrance in cosmetics and perfumes.

This year I distilled it into liqueur and that became the basis of the creamy, soft filling of these bonbons. The composition is complemented with the picture of the nymph :)

Ingredients:

40 ml lilac liqueur

10 ml cream

100 gr white chocolate

2 pinches of vanilla

one small spoon of butter

200 gr dark chocolate

food paint

Recipe:

I pour the lilac liqueur and the cream in a bowl and mix them with the vanilla. Above steam I melt the white chocolate and the butter, and combine it with the liqueur.

I decorate the bonbons by marbling the cavities of the mould first with purple, then with peach food paint mixed with cocoa butter. I temper the dark chocolate, and I prepare the shells. When the chocolate gets solid, I fill them with the filling and I put the mould in the fridge. Finally, I temper the leftover chocolate and I seal the bonbons.

málna-kakukkfű // raspberry-thyme

Melyik az a fűszernövény, amelyet a történelem folyamán füstölőszerként, a bátorság fokozására és mérgezés, illetve fertőzés elhárítására is használtak? Ami Szűz Mária ágyát illatosította, erdőn-mezőn pedig a tündérek tánchelyét jelöli, és még Simon és Garfunkel egyik leghíresebb dalába is bekerült (ami persze egy régi angol ballada)?

Hát persze, hogy a kakukkfű :)

A kakukkfüvet igen régóta ismeri és használja az emberiség, már az egyiptomiak is felhasználták a holttestek balzsamozásához. Az ókori Görögországban elfüstölték - valószínűleg innét is ered közkeletű neve (thymon). A növény mitológiája szerint azonban a harcba induló katonák is kakukkfüves fürdőt vettek vagy kakukkfűágat kaptak, mivel felélesztette a bátorságukat (thymus).

A kakukkfüvet nevezik még az anyaság virágának is, mert egy legenda szerint más illatos fűszernövényekkel együtt Szűz Mária és a kis Jézus ágyául szolgált. De nemcsak ő kedvelte e fűszernövényt: a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a kakukkfű megterem, ott tündérek laknak vagy oda járnak táncolni a nyári napforduló éjszakáján. Épp ezért bizonyos helyeken a vadon termett kakukkfüvet tilos volt bevinni a házba, mert azzal meghívást kaptak volna a tündérek is.

Ez a népszerűség persze nem véletlen: az emberiség korán kitapasztalta a kakukkfű leveleiben rejlő fertőtlenítő, köhögéscsillapító, emésztésserkentő hatást. Mindemellett még a lidércnyomás ellen is hatásosnak tartották.

Én kedvelem a tündéreket és az se zavar, ha beugranak hozzám :) Azért is van egy cserép kakukkfüvem az erkélyen. Abból készült az alábbi trüffel.

Hozzávalók:

90 gr étcsoki

25 ml málnapüré

8-10 kakukkfűlevél

egy kiskanál vaj

kakaópor

Elkészítés:

A málnapürét a vajjal és a kakukkfűlevelekkel felmelegítem, míg a gőzben nem érezni a fűszer illatát. Ezután összekeverem a felolvasztott étcsokival, majd hagyom kihűlni. Érdemes várni egy napot, hogy az ízek összeérjenek. Csak ekkor formázok kis golyókat belőle, amiket meghempergetek kakaóporban. Kész is a finom trüffel!

Which is the herb that was used as a fumigant, for the purpose of enhancing courage and as an antidote for poison? The one which made Virgin Mary's bed scented, which marked the place where the fairies danced and which is even mentioned in one of the most famous songs of Simon and Garfunkel (which is in reality an old English ballad)?

Of course it is thyme :)

Mankind has known and used thyme for a long time, even the Egyptians used it for the embalming process. In ancient Greece it was fumigated - probably that's where its name comes from (thymon). According to the plant's mythology, soldiers going to war took a bath with thyme or received thyme sprigs as it incited their courage (thymus).

Thyme is also called the flower of motherhood because, as legend states, it served as the bed of Virgin Mary and Jesus, along with other herbs. But she wasn't the only one who liked this plant: according to tradition, thyme patches mark the places where fairies dwell or dance on midsummer night. Therefore, bringing home wild thyme was considered dangerous, as it would invite the fairies in.

All this popularity is not by accident: mankind has learnt the antiseptic, antitussive effects of thyme leaves. Besides, it was also considered a remedy for nightmares too.

Actually, I like fairies and I don't mind if they come by :) Therefore I have a pot of thyme on the balcony. Which I used for this truffle.

Ingredients:

90 gr dark chocolate

25 ml raspberry puree

8-10 thyme leaves

one small spoon of butter

cocoa powder

Recipe:

I warm up the raspberry puree with the leaves and the butter until I start to feel the fragrance of the herb in the steam. Then I combine it with the melted dark chocolate and leave it to cool. You might want to let the flavour mature for a day. I form small balls form the cream, and I roll them in cocoa powder. The delicious truffle is done!

Húsvét // Easter

A tavasz legszebb napjait éljük: friss, éledező-zsenge levelek, virágillat, színes szirmok, meleg, távoli tájakról mesélő szél. Felüdítő ilyenkor a természetben járni - már persze ha az ember okosan választja meg úti célját, és nem a mindenki által látogatott Normafára meg János-hegyre megy. Felébredtek a növényeket gondozó tündérek és apró lények is, meg lehet pillantani egy-egy fa gyökerei között a leskelődőket, az ágakon kuporgókat, hintázókat, napnyugtakor a levegőben repkedőket.

Van, akire jó hatással van a tavasz és a karantén egyvelege. Én például vettem egy doboz művész színesceruzát, és nekiláttam rajzolni. A csokikészítés, írás, olvasgatás, zenehallgatás, sétálás napi szinten is megvan, viszont már rég rajzoltam. Most olyan jól esik meglátni a szépet a legkisebb virágban is, és lerajzolni. Elücsörgök a kertben egy párnával meg a ceruzákkal, és repül az idő. Beszélgettem a kertünkben lakó három tündérrel: Nárcisszal, Tulipánnal és Jácinttal, akik megengedték, hogy papírra vessem a portréjukat (lásd alant).

Na persze a Húsvét előtti egy-két napban nem igazán volt ilyesmire idő, miközben az ünnepi menüt meg a csokikat gyártottam nagyüzemben. Ezúttal kétféle készült: ibolyás, és mákos-citromos. Egy hobbiboltos gipszöntővel kicsit művészkedtem is, hogy igazán tavaszias legyen a csoki :)
Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak boldog Húsvétot!

Hozzávalók (mákos-citromos):

50 ml citromlé

darált mák

egy kiskanál vaj

100 gr fehércsoki

200 gr tejcsoki

transzferfólia

Elkészítés:

Kifacsarom egy fél citrom levét, és felteszem melegedni. Közben beleszórok 3-4 kiskanál darált mákot és egy kanálka vajat. Amikor a vaj felolvadt, egybekeverem a felolvasztott fehércsokival.

Méretre vágom a transzferfóliát, és beleteszem a mágneses formába. Temperálom a tejcsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Amikor megszilárdult a csoki, megtöltöm a citromos krémmel, és a hűtőbe teszem. Egy-két óra múlva előveszem, és a maradék csokit temperálva lezárom a bonbonokat.

Hozzávalók (ibolyás):

25 ml ibolyaszirup

20 ml slivovica (vagy pálinka)

100 gr tejcsoki

150 gr étcsoki

lüszterpor

Elkészítés:

Az ibolyaszirupot és a slivovicát kis tényárkában összeöntöm. Érdemes semlegesebb ízű alkoholt választani, mert az ibolya íze elég halovány. Felolvasztok 100 gr tejcsokit, összekeverem az ibolyás folyadékkal. 

Különböző, élénk színű lüszterporokkal kifestem a gipszforma virágalakú mélyedéseit (illetve a hóvirágot temperált fehércsokival készítettem el). Ebbe öntöm aztán a temperált étcsokit, a kis táblákat megtöltöm az ibolyás krémmel. Hűtőbe teszem egy órára a formát, végül temperált étcsokival zárom le a táblákat.

We are in the middle of the most beautiful days of spring: fresh, reviving, tender leaves, the scent of flowers, colourful petals, and a wind talking about faraway lands. Walking in nature is truly refreshing at this time - of course if you choose your destination wisely and avoid popular places where crowds might gather. The fairies and other small creatures taking care of the plants also woke up; you might catch a glimpse of them: the ones peeping among the roots of trees and those huddling or swinging on branches and those flying about at sunset.

For some, the combination of spring and the quarantine is inspiring. I for one bought a box of professional coloured pencils and started to draw. Making chocolate, writing, reading, listening to music and walking have been parts of my everydays but I haven't drawn for a while. Now it feels so good to see the beauty in the smallest of flowers and to draw it. I'm just sitting in the garden with a pillow and the pencils and time is flying. I also talked with three of the fairies living in our garden: Daffodil, Tulip and Hyacinth, who allowed me to draw their portraits (see above).

Of course in the days before Easter I didn't really have time for such things while I compiled the festive menu and made chocolates. I prepared two different kinds: one with violet and another one with poppy seed and lemon. I went artistic a bit with a special plaster mould (can be bought in hobby stores) in order to get real springy chocolates :)
I wish everyone of my readers a happy Easter!

Ingredients (poppy seed-lemon):

50 ml lemon juice

ground poppy seed

one small spoon of butter

100 gr white chocolate

200 gr milk chocolate

transfer sheet

Recipe:

I squeeze the juice of half of a lemon and start to warm it up. I add 3-4 small spoons of ground poppy and some butter. When the butter melts, I combine it with the melted white chocolate.

I cut an adequate piece of the transfer sheet and place it in the magnetic mould. I temper the milk chocolate, I prepare the shells of the bonbons. When they get dry, I fill them with the cream and place the mould in the fridge. An hour later I take it out and I seal the bonbons with the leftover milk chocolate

Ingredients (violet):

25 ml violet syrup

20 ml slivovica (or pálinka)

100 gr milk chocolate

150 gr dark chocolate

lustre dust

Recipe:

I pour the violet syrup and the slivovica into a small bowl. Alcohol with neutral taste should be picked for this chocolate because the violet's flavour is quite faint. I melt 100 gr milk chocolate and mix it with the liquid.

I paint the flower-shaped cavities of the mould with colourful lustre dusts (I painted the snowdrop with tempered white chocolate). I pour the tempered dark chocolate in these, then I fill the small bars with the violet cream. I put the mould in the fridge for an hour, then I seal the bars with tempered dark chocolate.

málna-marcipán // raspberry-marzipan

Kertünkben nő egy szelíd málnabokor; az ágak végein egész nyáron egymás után bukkanak elő és mosolyognak a világra a kedves, vörös málnaszemek. Nem egyszer megpillantottam már a tündért, aki a bokorra vigyáz - polírozza a gyümölcsöket, hegyezi a málna apró tüskéit, harmattal fényesítgeti a leveleket. Persze, hogy kíváncsi volt, amikor a bokor terméséből csokit készítettem. Sikerült is lencsevégre kapni, amint a málnamarcipános bonbonokat vizsgálgatta :)

Hozzávalók:

50 gr marcipán

25 ml málnapüré

150 gr tejcsoki

Elkészítés:

A málnaszemeket szitán átpasszírozom. Beletördelem a marcipánt, majd felrakom melegedni, és addig kevergetem, míg masszává nem áll össze.

Temperálom a tejcsokit, kiöntöm a csokiforma mélyedéseit. Amikor megszilárdultak a kis csészék, kiveszem őket a formából, és megtöltöm a málnás krémmel.

A gentle raspberry bush is growing in our garden; the kind, red raspberries ripen one after the other and smile at the world from the end of the sprigs all summer long. I've observed the fairy, who takes care of the bush more than once - she polishes the fruits, sharpens the tiny thorns, rubs the leaves with dew. Of course she was curious when I made chocolate from the fruits of the bush. I managed to take a photo of her while she was examining the bonbons with raspberry-marzipan :)

Ingredients:

50 gr marzipan

25 ml raspberry puree

150 gr milk chocolate

Recipe:

I press the raspberries through a sieve. I tear the marzipan into small pieces, throw it into the puree, put it on the stove and stir it until it becomes a smooth mass.

I temper the milk chocolate and prepare the chocolate cups. When they get solid, I take them out of the mould and fill them with the raspberry cream.