citrom-áfonya // lemon-blueberry

VÉGRE VÉGE a nyárnak!! Mások biztosan várják meg szeretik, én elviselhetetlennek tartom ezt a hőséget, arról nem beszélve, hogy emiatt három hónapig csokit se tudtam készíteni (így kénytelen voltam belekóstolni a sütögetés világába, de erről majd máskor). Egyszóval emiatt, meg más okokból is egy nehéz és nyűg időszak volt, és őszintén szólva felőlem félévi eső is eshet, amíg nincs odakinn az a borzalmas 40 fok.
Na de most! Eljött végre az őszi ízek ideje! El is kezdtem egy jó kis áfonyával, és hosszas töprengés után úgy döntöttem, hogy citrom curddel fogom kiegészíteni - mindezt pedig fehércsoki burokban, hogy a savanykás ízeket ellensúlyozzam. A citrom curd tojás nélkül készült (nem szeretem nyersen enni a tojást, amióta egyszer szalmonellás lett az egész család :D), ám igencsak ízletes lett, azt hiszem, fogok még készíteni, gasztroajándéknak is jó lesz.

Hozzávalók:
egy citrom
35 gr cukor
25 gr vaj
étkezési keményítő
egy kupak whisky
60 ml áfonyapüré
pektin
200 gr fehércsoki
ételfesték

Elkészítés:
A vajat felolvasztom, közben a citrom héját lereszelem, a levét kifacsarom. Kimérem a cukrot is. A keményítőt a vajba keverem, majd beleöntöm a többi hozzávalót is. Végül egy kupaknyi whiskyt is hozzá adok. Néhány percig kis lángon forralom, míg besűrűsödik, akkor félreteszem hűlni.
Az áfonyát kipréselem, egy szitán átszűröm, az így kapott lét felforralom, és két csipet pektinnel besűrítem. Ezt is félreteszem.
Sárga festékkel összespriccelem a bonbonforma mélyedéseit. Miután ez a festék megszáradt, egy szivacsdarabka segítségével lilára festem a mélyedések közepét. Temperálom a fehércsokit, elkészítem a burkokat. Kiskanállal egy-egy adag áfonyapürét teszek beléjük, amit letakarok a citrom curddel. A formát hűtőbe teszem pár órára, végül temperált fehércsokival lezárom a bonbonokat.

FINALLY summer is over!! Others might look forward to it and love it, I find this heat unbearable, not to mention that I couldn't make chocolate for three months (therefore, I was forced to try baking but I'll write about that another time). Due to this and other reasons, it was a difficult period; and as for me, half a year's rain may fall as long as there's no horrid 40 degrees.
But now! It's time for autumn flavors. I started with blueberries, and after some brainstorming, I decided to add lemon curd - with a white chocolate shell in order to counterbalance the sour flavors. I prepared the lemon curd without eggs (I don't like to eat raw eggs ever since the whole family caught salmonella :D). It became quite good; I think I'll make some more, it will be good as a gift too.

Ingredients:
one lemon
35 gr sugar
25 gr butter
starch
whisky
60 ml blueberry puree
pectin
200 gr white chocolate
food paint

Recipe:
I melt the butter; in the meantime I grate lemon zest and squeeze the lemon juice. I measure out the sugar too. I mix the starch in the butter, then add the other ingredients. Finally, I pour a little bit of whisky in it. I simmer the lemon curd on low heat for some minutes, and when it gets dense, I turn off the heat.
I squeeze the blueberries and sieve its juice. I boil the liquid and thicken it with two pinches of pectin. I put the puree aside.
I sprinkle yellow paint in the cavities of the mold. When the paint gets  dry, I paint the middle of the cavities purple with the help of a sponge. I temper the white chocolate and I prepare the bonbon shells. I put a small portion of blueberry puree in them, which I cover with the lemon curd. I put the mold in the fridge for some hours. Finally, I seal the bonbons with tempered white chocolate.

citrom-zsálya // lemon-sage

Amikor rákerestem a zsálya történetére, őszintén szólva nem erre számítottam... Valahány a zsályáról szóló oldalon kiemelik, hogy gyakorlatilag minden betegséget gyógyított - legalábbis több ezer éve használják az emberek, a teljesség igénye nélkül: vértisztítóként, lázcsillapítóként, étvágyfokozóként, fülfájás ellen, bőrhibák ellen, sebek begyógyítására, izomfájdalom ellen, reuma ellen. Teaként fogyasztva mandulagyulladást, bénulást és a végtagok remegését gyógyította. Természetes antibiotikum, gyulladáscsökkentő, termékenységnövelő, továbbá zsályakivonattal gargalizálva a fogakat fehérítették és az ínyt erősítették.

Az ókori Egyiptomban a zsálya egyike volt a balzsamozáshoz használt fő összetevőknek. A görögöknél és rómaiaknál szent növénynek tartották, a termékenység, és az egészség jelképének. Plinius szerint hatásos volt kígyómarás ellen, epilepsziára és mellkasi fájdalomra is. Szinte nincs olyan nép, amelynél a herbáriumok ne ajánlották volna a zsályát, Izlandtól Kínán át Indiáig.

Egy ennyire sokoldalú és sokféleképpen felhasználható növényről nem csoda, hogy a keresztes hadjáratok után elterjedt az arab világban népszerű mondás: "hogy halhatna meg az, akinek zsálya nő a kertjében?" Csodás hatása hozzájárult ahhoz, hogy mesés tulajdonságokkal ruházzák fel a növényt: az arabok úgy tartották, hogy örök életet ad; Angliában azt hitték, hogy a zsálya a kert tulajdonosának szakmabeli sikereivel párhuzamosan nő vagy szárad el. Használták a zsályát a gonosz elhárítására, tűz és jégverés ellen, és sok helyütt összefüggésbe hozták az emlékezőtehetséggel, szellemi kapacitással: a bölcs (sage) angol elnevezése egyezik a zsályáéval, a zsályát evő fiatal lányok pedig megláthatták jövendőbelijüket. 

A zsálya latin neve, Salvia a megmentéssel, egészséggel áll összefüggésben. Amikor ugyanis a Szent Család Heródes elől menekült Egyiptomba, egy zsályabokorban bújtak el a katonái elől.

Ezt a csodanövényt használtam fel csokiban, ezúttal citrommal. Nagyon szeretem a zsálya jellegzetes ízét, és mindenképp ki akartam próbálni végre csokiban is.

Hozzávalók:
4 nagy levél zsálya
20 ml tejszín
25 ml citromlé
70 gr fehércsoki
egy kiskanál vaj
200 gr tejcsoki
lüszterpor

Elkészítés:
A zsályaleveleket beletépkedem a tejszínbe, lassú tűzön melegítem, majd 3-4 percig forralom. Közben egy kis tálkába belefacsarom a citrom levét. A tejszínt leszűröm, és hozzáöntöm a citromléhez, a leveleket kidobom. Vízgőz felett felolvasztom a fehércsokit a vajjal, és egybekeverem a tejszínes citromlével. 
A csokiforma mélyedéseit tisztítás után előbb arany, majd világoszöld lüszterporral márványozom. Temperálom a tejcsokit, elkészítem a bonbonok burkait. Miután megszilárdultak, megtöltöm őket a citromos krémmel, a hűtőbe helyezem a formát. Egy-két óra múlva kiveszem, temperálom a maradék tejcsokit, és lezárom a bonbonokat.

When I did some research on the history of sage, I did not expect this... On every website it is emphasized that it cured basically every illness - humanity has been using it for thousands of years as blood cleanser, antipyretic, appetite support; against earache, skin problems; for treating wounds and muscular pain and rheumatism. Sage tea could cure angina, paralysis and trembling limbs. Sage is a natural antibiotic, anti-inflammatory medicine, it increases fertility, moreover, gargling with sage essence could whiten the teeth and strengthen the gums.
In ancient Egypt, sage was one of the main ingredients used for embalming. The Greeks and Romans considered it a sacred plant; the symbol of fertility and health. According to Pliny, it was effective against snakebite, epilepsy and chest ailments. Basically there was no such country where the herbaria did not recommend it, from Iceland to China and India.
No wonder that after the crusades, the belief held in the Arab world also spread in Europe: "why should a man die who grows sage in his garden?" Its wonderful attributes gave basis to magical effects connected to the sage: the Arabs thought that it could extend life to immortality; in England it was believed that sage would prosper and wane just like the owner's business. It was also used to ward off evil, against fire and hail and in many places it was connected  with memory and mental capacity: the English name of a wise man (sage) is the same as the plant's; young women chewing sage could see their future husbands.

The Latin name of the sage, Salvia means saved, healthy. When the Holy Family escaped to Egypt, they hid from Herod's soldiers in a sage bush.

I used this miraculous plant in this chocolate; this time with lemon. I really like the characteristic flavor of the sage and I wanted to try it with chocolate finally.

Ingredients:

4 leaves of sage

20 ml cream

25 ml lemon juice

70 gr white chocolate

one small spoon of butter

200 gr milk chocolate

luster dust 

Recipe:

I tear up the sage leaves into little pieces and put them in the cream; I warm it on low flame and simmer it for 3-4 minutes. In the meanwhile I squeeze the lemon juice into a small bowl. I sieve the cream and mix it with the juice; I discard the leaves. Above steam, I melt the white chocolate with the butter and I combine it with the cream.

After cleaning them, I marble the cavities of the mold first with gold, then with light green luster dust. I temper the milk chocolate, I prepare the bonbon shells. When they get solid, I fill them with the lemon cream and I place the mold in the fridge. 1-2 hours later I take it out, I temper the leftover milk chocolate and I seal the bonbons.

citrom-pisztácia // lemon-pistachio

- Micsoda?! - kiáltott fel Athéné; a harag egyszeriben úgy elöntötte, hogy elejtette, amit a kezében tartott... 
...ami történetesen a Lükabettosz-hegy volt. Az Akropoliszra szánta, de még hibádzott odáig egy nyúlfarknyi távolság, viszont amikor meghallotta a hollótól, hogy mi történt, rohanvást indult Kekropsz lányaihoz. Egy fonott kosárkában ugyanis őrájuk bízta a csecsemő Erikhthonioszt, és a lelkükre kötötte, hogy ne nyissák ki a kosarat. Amint most a holló elsutyorogta neki, a három lány közül kettő mégsem tudott ellenállni a kísértésnek, és belekukkantott. Az ő büntetésükkel már nem kellett törődni, hiszen a kígyólábú gyermek láttán levetették magukat az Akropoliszról, viszont a pletykás holló igenis megérdemli, hogy hófehér tollai ezentúl feketék legyenek. És többé nem mutatkozhat Athéné mellett.
A mítosz szerint így lett fekete a holló, és elűzése után Athéné új segítőt választott magának a bagoly személyében. A bagoly nemcsak az ő jelképe lett (és egyúttal Athén városáé is), hanem kedvelt szimbólum is, amely mind a pénzérméken, mind a mindennapi használati tárgyakon is előfordult. 
Hanem a bagoly nem sokáig örvendhetett jó hírnevének: a Római Birodalomban már úgy tartották, hogy a bagolyhuhogás a halált jelzi előre, és a boszorkányok bagoly képében szívják ki a gyermekek vérét. Állítólag Caesar, Augustus és Agrippa halálát is bagoly jelezte. A "kutyaharapást szőrével" elvnek megfelelően halott baglyot szögeltek a házak ajtajára, hogy a rosszat elhárítsa.
E későbbi hiedelmek a 19. századig fennmaradtak Európában - a bagoly a legtöbb helyen rossz hírek hozója, rossz ómen volt. Ez nem kis részben köszönhető életmódjának: éjszakai állat révén a sötét órákban hallani a hangját, amikor csak a szellemek és holtak járnak odakinn. Talán külseje is közrejátszott negatív megítélésében: a hatalmas szemek mintha a lélek mélyére látnának, és teljesen körbe tudja fordítani a fejét, ami bizonyára félelmetesnek hatott.
A bagoly azonban nem csak Európában honos: az amerikai első nemzetek közül többnél is a próféciákhoz, jövendöléshez kötődött az alakja. A hopik úgy tartották, hogy az üregi bagoly az alvilág és a halottak istenének szimbóluma - ez a kis bagolyfajta a földben fészkel.

Mivel én legszívesebben Athéné állataként gondolok a baglyokra, és nagyon is kedvelem őket, ezért az alábbi rajzhoz egy görög ízvilágú trüffelt álmodtam meg. A citrom és pisztácia kellemesen üdítő együtt, és a savanykás-sós keveredése igazán különlegessé teszi ezt a csokit.

Még a karantén legelején kétségbe estem: mi lesz, ha rajzolni támad majd kedvem, és nincs itthon normális színes ceruza?! Rettentő rég rajzoltam, de most egyszeriben ellenállhatatlan vágyam volt, hogy színeket lássak, és alkossak. Nem volt más hátra, kellett venni egy doboz művész ceruzát. És elmondhatom, hogy az ember egészen másképp látja a világot, amikor rajzoló-módba kapcsol: mindenhol téma van, megrajzolandó részletek, amiket korábban talán észre sem vett, most azonban elgyönyörködik bennük, és nincs elég óra a napban ahhoz, hogy mindet papírra vesse. De amikor megláttam azt a szép fotót a fülesbagolyról (ami nem mellesleg az év madara), tudtam, hogy azzal fogom kezdeni. Négy hétig le is kötött. Ezúttal nem rajzoltam meg előre a részleteket, hanem mozaik-szerűen haladtam minden irányban a színekkel (ne kérdezzétek, hogy miért a jobb oldali szemével kezdtem. Csak. Hogy kitoljak magammal, amikor a bal szemét kell majd rajzolni :D).

Fázisfotók:

És a kész mű:

Már el is feledtem, milyen kielégítő érzés tud lenni egy rajz befejezése. Főleg, ha az ember ennyi szabadidejét beleöli.

Na és akkor most jöjjön a csoki.

Hozzávalók:

120 gr fehércsoki

30 ml citromlé

reszelt citromhéj

10 ml tejszín

egy kiskanál vaj

pisztácia

Elkészítés:

Kifacsarom a citrom levét, és egybeöntöm a tejszínnel (azért rakok bele egy pici tejszínt, mert anélkül sokkal nehezebben formázható a lehűtött krém). Belereszelem egy citrom héját is. Vízgőz felett megolvasztom a fehércsokit és a vajat, majd elegyítem a citromlével. Hűtőbe teszem néhány órára. Amikor eléggé lehűlt, kis golyókat formázok, és mindnek a közepébe teszek egy-egy pisztáciaszemet. Én sós pisztáciát használtam, egész jól kiegészítette a savanykás krémet.

-What?! - yelled Athene; rage flooded over her and she dropped what she held in her hand...

... which happened to be Mount Lycabettus. She wanted to use it in the Acropolis, however, it was still a little bit further. However, when she was told by the crow what had happened, she rushed to the daughters of Kekrops. She entrusted them with taking care of baby Erikhthonois, who was in a wicker basket; instructing them not to look inside the basket. As the crow now whispered in her ear, two out of the three girls could not resist temptation and peeked into it. She would not have to deal with their punishment, as seeing the baby with the snake legs, they threw themselves off the Acropolis, but the gossiping crow deserved his snow-white feathered to be turned into black. Moreover, he cannot be seen together with Athene anymore. 

According to the myth, thus the crow became black and after banishing him, Athene chose a new sidekick: the owl. Not only did the owl become her symbol (and at the same time Athens' too), but also a popular ornament used both on coins and on everyday objects.

However, the owl did not enjoy a good reputation for long: in the Roman Empire it was believed that the hoot of an owl presaged imminent death; and witches transformed into owls sucked the blood of children. Allegedly the deaths of Caesar, Augustus and Agrippa were all predicted by an owl. According to the "hair of the dog" principle, a dead owl was nailed on the doors in order to avert the evil.

These beliefs persisted in Europe into the 19th century - in most places the owl was a harbinger of bad tidings, a bad omen. This is strongly connected to its habits: it is a nocturnal animal; it can be heard in the dark hours, when only ghosts and the dead walk the streets. Probably its appearance also contributed to its negative assessment: as if its enormous eyes were looking right into the soul, and it can rotate its head around, which might have been frightening.

Owls are indigenous not only in Europe: many of the First Nations in America associated its figure with prophecy and divination. The Hopis believed that the burrowing owl was the symbol of the god of the underworld and the dead - this small owl nests in the ground.

Since I prefer to think about owls as the bird of Athene, and I very much like them, therefore I paired up the above drawing with a Greek type of truffle. Lemon and pistachio are nice and refreshing together; and the mixture of sour and salty makes this chocolate special.

I got desperate at the beginning of the quarantine: what if I'll feel like drawing and I still don't have proper colour pencils?! I haven't drawn in ages, but now I felt the irresistible urge to see colours and to create. I really had to buy a box of artist pencils. And I can tell you, one sees the world in a different light in drawing mode: everywhere there are subjects, details to be drawn; maybe one didn't even notice them before but now finds them delightful and there aren't enough hours in the day to draw all of them. But when Is aw that beautiful photo of that long-eared owl, I knew that I'd start with that. It took four weeks. This time I didn't draw the details in advance, but coloured it like a mosaic (don't ask me why I started with the right eye. Just because. To mess up with myself when I'd have to draw the left eye :D) (see phase photos above).

I've almost forgotten how elevating it is to finish a drawing. Especially if one spends so much free time with it.

And now comes the chocolate.

Ingredients:

120 gr white chocolate

30 ml lemon juice

lemon zest

10 ml cream

one small spoon of butter

pistachio

Recipe:

I squeeze the lemon juice and mix it with the cream (I use a little bit of cream because without that it would be much harder to shape the ganache). I shred the lemon zest in it too. Above steam, I melt the white chocolate and the butter, then I combine it with the lemon juice. I put it in the fridge for some hours. When it gets cold, I shape small balls and I put a pistachio in the middle of each. I used salty pistachio, which harmonised nicely with the sour cream.

Húsvét // Easter

A tavasz legszebb napjait éljük: friss, éledező-zsenge levelek, virágillat, színes szirmok, meleg, távoli tájakról mesélő szél. Felüdítő ilyenkor a természetben járni - már persze ha az ember okosan választja meg úti célját, és nem a mindenki által látogatott Normafára meg János-hegyre megy. Felébredtek a növényeket gondozó tündérek és apró lények is, meg lehet pillantani egy-egy fa gyökerei között a leskelődőket, az ágakon kuporgókat, hintázókat, napnyugtakor a levegőben repkedőket.

Van, akire jó hatással van a tavasz és a karantén egyvelege. Én például vettem egy doboz művész színesceruzát, és nekiláttam rajzolni. A csokikészítés, írás, olvasgatás, zenehallgatás, sétálás napi szinten is megvan, viszont már rég rajzoltam. Most olyan jól esik meglátni a szépet a legkisebb virágban is, és lerajzolni. Elücsörgök a kertben egy párnával meg a ceruzákkal, és repül az idő. Beszélgettem a kertünkben lakó három tündérrel: Nárcisszal, Tulipánnal és Jácinttal, akik megengedték, hogy papírra vessem a portréjukat (lásd alant).

Na persze a Húsvét előtti egy-két napban nem igazán volt ilyesmire idő, miközben az ünnepi menüt meg a csokikat gyártottam nagyüzemben. Ezúttal kétféle készült: ibolyás, és mákos-citromos. Egy hobbiboltos gipszöntővel kicsit művészkedtem is, hogy igazán tavaszias legyen a csoki :)
Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak boldog Húsvétot!

Hozzávalók (mákos-citromos):

50 ml citromlé

darált mák

egy kiskanál vaj

100 gr fehércsoki

200 gr tejcsoki

transzferfólia

Elkészítés:

Kifacsarom egy fél citrom levét, és felteszem melegedni. Közben beleszórok 3-4 kiskanál darált mákot és egy kanálka vajat. Amikor a vaj felolvadt, egybekeverem a felolvasztott fehércsokival.

Méretre vágom a transzferfóliát, és beleteszem a mágneses formába. Temperálom a tejcsokit, elkészítem a bonbonok burkát. Amikor megszilárdult a csoki, megtöltöm a citromos krémmel, és a hűtőbe teszem. Egy-két óra múlva előveszem, és a maradék csokit temperálva lezárom a bonbonokat.

Hozzávalók (ibolyás):

25 ml ibolyaszirup

20 ml slivovica (vagy pálinka)

100 gr tejcsoki

150 gr étcsoki

lüszterpor

Elkészítés:

Az ibolyaszirupot és a slivovicát kis tényárkában összeöntöm. Érdemes semlegesebb ízű alkoholt választani, mert az ibolya íze elég halovány. Felolvasztok 100 gr tejcsokit, összekeverem az ibolyás folyadékkal. 

Különböző, élénk színű lüszterporokkal kifestem a gipszforma virágalakú mélyedéseit (illetve a hóvirágot temperált fehércsokival készítettem el). Ebbe öntöm aztán a temperált étcsokit, a kis táblákat megtöltöm az ibolyás krémmel. Hűtőbe teszem egy órára a formát, végül temperált étcsokival zárom le a táblákat.

We are in the middle of the most beautiful days of spring: fresh, reviving, tender leaves, the scent of flowers, colourful petals, and a wind talking about faraway lands. Walking in nature is truly refreshing at this time - of course if you choose your destination wisely and avoid popular places where crowds might gather. The fairies and other small creatures taking care of the plants also woke up; you might catch a glimpse of them: the ones peeping among the roots of trees and those huddling or swinging on branches and those flying about at sunset.

For some, the combination of spring and the quarantine is inspiring. I for one bought a box of professional coloured pencils and started to draw. Making chocolate, writing, reading, listening to music and walking have been parts of my everydays but I haven't drawn for a while. Now it feels so good to see the beauty in the smallest of flowers and to draw it. I'm just sitting in the garden with a pillow and the pencils and time is flying. I also talked with three of the fairies living in our garden: Daffodil, Tulip and Hyacinth, who allowed me to draw their portraits (see above).

Of course in the days before Easter I didn't really have time for such things while I compiled the festive menu and made chocolates. I prepared two different kinds: one with violet and another one with poppy seed and lemon. I went artistic a bit with a special plaster mould (can be bought in hobby stores) in order to get real springy chocolates :)
I wish everyone of my readers a happy Easter!

Ingredients (poppy seed-lemon):

50 ml lemon juice

ground poppy seed

one small spoon of butter

100 gr white chocolate

200 gr milk chocolate

transfer sheet

Recipe:

I squeeze the juice of half of a lemon and start to warm it up. I add 3-4 small spoons of ground poppy and some butter. When the butter melts, I combine it with the melted white chocolate.

I cut an adequate piece of the transfer sheet and place it in the magnetic mould. I temper the milk chocolate, I prepare the shells of the bonbons. When they get dry, I fill them with the cream and place the mould in the fridge. An hour later I take it out and I seal the bonbons with the leftover milk chocolate

Ingredients (violet):

25 ml violet syrup

20 ml slivovica (or pálinka)

100 gr milk chocolate

150 gr dark chocolate

lustre dust

Recipe:

I pour the violet syrup and the slivovica into a small bowl. Alcohol with neutral taste should be picked for this chocolate because the violet's flavour is quite faint. I melt 100 gr milk chocolate and mix it with the liquid.

I paint the flower-shaped cavities of the mould with colourful lustre dusts (I painted the snowdrop with tempered white chocolate). I pour the tempered dark chocolate in these, then I fill the small bars with the violet cream. I put the mould in the fridge for an hour, then I seal the bars with tempered dark chocolate.

citromos-bazsalikomos // lemon-basil

Ez a régi citromos-bazsalikomos csokim újratöltve. Mivel volt még a készleten a múltkori citromkrémből, ezért gondoltam felhasználom, nehogymár kárba vesszen :D A bazsalikomjaim meg épp most nőttek akkorára, hogy már le lehet csipegetni róluk az első leveleket, úgyhogy nem volt nehéz választás, hogy mi készüljön :) A krémet mascarponéval dobtam fel, hogy még lágyabb legyen.

Hozzávalók:

50 gr citromkrém

4-5 bazsalikomlevél

120+50 gr fehércsoki

50 gr mascarpone

zöld ételfesték

Elkészítés:

Kakaóvaj és ételfesték keverékével márványozom a bonbonforma mélyedéseit. Míg a kakaóvaj megszilárdul, temperálom a fehércsokit, majd elkészítem a burkokat. 

Jöhet a töltelék: kikeverek 50 gr citromkrémet és ugyanannyi mascarponét. Felolvasztok 50 gr fehércsokit, hozzáadom, végül beletépkedem a bazsalikomleveleket. Megtöltöm a bonbonokat, a formát hűtőbe teszem. Végül temperálom a maradék csokit, és lezárom a bonbonokat.

This is a reloaded version of my old lemon-basil bonbons. Since I still had some of the lemon curd left, I thought I'd use it rather than waste it :D My basils are becoming big enough for a small harvest, so it wasn't hard to decide what to prepare :) I boosted the filling with mascarpone in order to make it softer.

Ingredients:

50 gr lemon curd

4-5 basil leafs

120+50 gr white chocolate

50 gr mascarpone

green food paint

Recipe:

With the mixture of cocoa butter and food paint, I marble the cavities of the mould. While the cocoa butter sets, I temper the white chocolate, then I prepare the shells.
Then comes the filling: I combine 50 gr lemon curd and mascarpone. I melt 50 gr white chocolate and add it to the mixture, finally I tear the basil leafs into little pieces and add them too. I fill the bonbons; I put the mould into the fridge. Finally I temper the leftover chocolate and I seal the bonbons.

citromkrémes // lemon curd

Amikor a Gasztroblogok Facebook csoportban megláttam Sünis kanál citromkrémjét, azonnal összefutott a számban a nyál :D szinte éreztem is az ízét, úgyhogy muszáj volt megcsinálnom - persze ehhez sem jutottam hozzá vagy három napig a hatvanzsillió más teendőm miatt, de végül csak elkészült! És naná, hogy fel kellett használnom csokiban is! Persze ha nem tudtok/akartok temperálni, akkor jó szívvel ajánlom magát a citrom curd-öt is, annyira finom és friss, igen sokféle édességhez el tudnám képzelni. Tervben van citromkrémes-bazsalikomos csoki is (majd ha megnőnek a bazsalikomjaim), citrom-menta, és így tovább, rengeteg ötletem van még :)

A krém receptjét nem írom le ide, azt a Sünis kanál blogban megtaláljátok.

Hozzávalók:

40 ml citromkrém

60 gr fehércsoki

130 gr étcsoki

kakaóvaj, kurkuma

Elkészítés:

Vízgőz felett megolvasztom a fehércsokit, és összekeverem a citromkrémmel. Addig keverem, míg a krém összeáll.

Kakaóvaj és minimális mennyiségű kurkuma keverékével összefröcskölöm a bonbonforma mélyedéseit. Temperálom az étcsokit, elkészítem a burkokat. Megtöltöm őket a citromos krémmel, ha szükséges, hűtőbe teszem egy kicsit (nekem nem kellett, mert a krém szinte azonnal kellő szilárdságú volt a lezáráshoz). Temperálom a maradék étcsokit, talpazom a bonbonokat.

When I saw the lemon curd of the Sünis kanál blog in our gastroblog Facebook group, my mouth began to water immediately :D I could even feel the taste of it, so I had to make it - but of course I couldn't get to it for like three days because of the sixty-billion other things I had to do. But finally it is done and I also had to use it in chocolate! In case you cannot/don't want to temper, I can also recommend making the lemon curd itself, it is so tasty and fresh, and I can imagine using it with a wide range of sweets. I plan to make lemon curd-basil chocolate (once my basils will grow big enough), lemon-mint, etc. I have plenty of ideas :)

Below is the translation of the original lemon curd recipe, then the chocolate's.

Ingredients for the curd:

2 lemons

3 yolks

1 egg

180 gr icing sugar

60 gr butter

Recipe:

I grate the lemon peel and squeeze the lemons. In a metal pot I mix the eggs and the sugar, finally I add the lemon too. In a bain-marie, stirring constantly, I cook the cream until it gets dense enough. I strain the curd to get rid of clods. Finally I add the butter and I leave the cream to cool a bit. I pour it in a jar, close it and set the jar upside down until the cream cools down. Keep it in the fridge!

Ingredients for the chocolate:

40 ml lemon curd

60 gr white chocolate

130 gr dark chocolate

cocoa butter, turmeric

Recipe:

In a bain-marie I melt the white chocolate and combine it with the lemon curd. I stir it until it gets smooth.

With the mixture of cocoa butter and a tiny bit of turmeric I sprinkle the cavities of the bonbon mould. I temper the dark chocolate, I prepare the shells. I fill them with the lemon cream, if necessary, I put the mould in the fridge (I didn't have to because the cream was solid enough for the sealing). I temper the leftover dark chocolate, I seal the bonbons.

matchás-citromos // matcha-lemon

Persze a tündéreket csak az látja, aki hisz bennük. Mármint aki igazán hisz, mert legyen akár csak egy kicsi kis kétely is legbelül, már láthatatlanok maradnak a szemnek. A mi tündérkirálynőnk, aki egyik székhelyét az átjárótól nem messze tartja a kertben, kedvét leli az emberek megfigyelésében. A házba semmi szín alatt nem lép be - tudvalevő, hogy a tündérek csak meghívásra léphetik át a küszöböt -, de reggelente elücsörög a bejárat mögötti bokrok rejtekén, és elnézi, ahogy a lakók munkába mennek, míg ő harmatot szed a borostyánról, vagy pókhálóból sző kendőt. Azt hiszem, csak én látom őt. Az első emeleti mogorva néni szinte biztos nem, és a szószátyár néni sem, ő túl földhözragadt az ilyesmihez.

***

Of course only those can see fairies who believe in them. I mean who really believe, because the smallest doubt is enough for them to remain invisible to the eye. Our fairy queen, who holds one of her seats in the garden, close to the crossover, likes to observe people. By no means does she enter the house - it is well-known that fairies can step across the threshold only if they are invited - but in the morning she is sitting concealed by the bushes behind the entrance and watching the inhabitants go to work while she is picking dew from the ivy or weaving a shawl of cobweb. I believe I'm the only one who sees her. Surely the grumpy old lady living on the first floor cannot, neither can the babbler lady, she is too down-to-earth for that.

Mivel a tündérek barátja vagyok, és egyszer jó szolgálatot tettem nekik - erről majd később, egy másik posztban - jóindulatuk jeleként megajándékoztak egy csodás pecséttel. A nagy tündérnemzetségeknek mindnek saját pecsétje és címere van, ez köztudott, és a szimbólumaik szorosan összefüggnek a nemzetség történelmével, hőstetteivel, származásával. Nincs ez másképp az én tőlük kapott pecsétemmel sem :) A pecsételő színaranyból készült, nyele pedig rózsafából, s egy holdfényes nyári estén találtam a kertre néző erkélyemen, ahonnét a naplementét szoktam nézni. Ezt a csodás ajándékot nagy becsben tartom, és mivel a kertben élő tündérek igencsak édesszájúak, ígéretet tettem, hogy csak csokikészítéshez fogom használni.

***

Since I am a friend of the fairies and once I did a favour for them - about this I will write later in another post - as a sign of their benevolence, they gave me a gift: a wonderful stamp. Now every big fairy clan has their own stamp and coat of arms, this is common knowledge, and their symbols are connected to the history, heroic deeds, origins of the clan. The stamp I received from them is the same :) the stamp itself is made of pure gold, its handle is carved of rose wood and I found it on a moonlit summer night on my balcony from where I watch the sunsets. I cherish this wonderful gift and since the fairies living in our garden have a sweet tooth, I made a promise that I will use it only for chocolate making.

Íme az első csoki, amihez a pecsételőt is felhasználtam:

Hozzávalók:

120 gr fehércsoki

2 kiskanál matcha

fehércsoki ganache: 

60 gr fehércsoki

30 gr tejszín

2 kiskanál vaj

egy fél biocitrom leve és héja

Elkészítés:

Temperálok 120 gr fehércsokit, a végén belekeverem a matcha port. Kiöntöm a bonbonformát, majd beteszem a hűtőbe.

A ganache-hoz megolvasztom a csokit, beleöntöm a tejszínt és hozzáadom a vajat. Egyneművé keverem. Végül belefacsarom a citrom levét.

A kis csokicsészéket kiszedem a formából, megtöltöm őket a citromos krémmel, a tetejükre reszelek a citromhéjból.

***

So here is the first chocolate for which I used the stamp:

Ingredients:

120 gr white chocolate

2 small spoons matcha

white chocolate ganache: 

60 gr white chocolate

30 gr cream

2 small spoons butter

the juice and zest of half a lemon

Recipe:

I temper 120 gr white chocolate, in the end I combine it with the matcha. I prepare the bonbon shells, then I put the mould in the fridge.

For the ganache, I melt the chocolate, I pour the cream in it and I add the butter. I stir it until it becomes smooth. Finally I squeeze the juice of the lemon in it.

I take the chocolate cups out of the mould, I fill them with the lemon cream and shred some zest on top.

És végül a csokipecsétek:

a pecsételőt egy órára a mélyhűtőbe teszem. Amikor kiveszem, letörlöm, nehogy pára vagy jég maradjon a felszínén. A temperált csokiból kiskanálnyi adagokat teszek sütőpapírra, amikbe egyesével finoman belenyomom a pecsételőt. A hideg fém azonnal megfagyasztja a csokit, így utána ki is lehet húzni a csokiból.

***

And finally the chocolate stamps:

I put the stamp in the freezer for an hour. When I take it out, I wipe it in order to get rid of possible damp or ice. I put small spoons of the tempered chocolate on parchment paper, in which I carefully push the stamp. The cold metal immediately freezes the chocolate, thus afterwards it can be pulled out.

Mune

A Nagy Mesélők Világainak Univerzumában létezik egy kicsiny bolygó, ahol a Nap és a Hold járását hatalmas, mozgó templomokban élő Őrzők szabályozzák. Sohone, a Nap új Őrzője évek óta készül feladatára, tele önbizalommal. Mune-t, a felelőtlen ifjonc faunt azonban mindenféle felkészülés nélkül, az új Őrzők kinevezésének napján választja ki a Hold. Mune úgy kerül tehát a Hold templomába, hogy elképzelése sincs arról, mi a feladata, ami - minő meglepetés - teljes káoszhoz vezet. Ha mindez nem lenne elég, belezavar a képbe egy bosszúszomjas volt Őrző, egy jobb elfoglaltság híján minden legendáriumot és tudományos könyvet végigolvasott gyertyalány: Glim, két kisördög és még sok más csodás szereplő.

A Mune, Guardian of the Moon a legszebb mesefilm, amit az elmúlt években láttam, csodálatos, magával ragadó, szürreális álomvilágában a legkülönösebb kalandok során jutunk el az alvilágba, majd vissza a föld felszínére, míg maga Mune megtanul bízni önmagában, és kis bolygója javára fordítani különleges képességeit.

***

In the Universe of the Worlds of Great Storytellers, there's a tiny planet, where the rotation of the Sun and the Moon is supervised by the Guardians, living in giant, moving temples. Sohone, the new Guardian of the Sun has been preparing for his task for years, full of self-confidence. Mune, the irresponsible young faun is chosen by the Moon without any training, on the day of the appointment of the new Guardians. Thus, Mune gets into the temple of the Moon without any knowledge whatsoever what his task will be, which - what a surprise - leads to total chaos. If this wasn't enough, others also enter the picture, such as a vengeful old Guardian, a wax girl: Glim, who, having nothing else to do, has read all legends and scientific books, two little devils, and many other miraculous characters.

Mune, Guardian of the Moon is the most beautiful tale that I've seen in the last years; in its wonderful, fascinating, surreal dream world one gets into the underworld and then back through weird adventures, while Mune learns to trust himself and turn his special skills to the advantage of his little planet.

Mune világában újjáélednek a mítoszok, tán azért is bűvöli el az embert oly könnyedén: az álmok világából áthozott Hold sugarait apró pókok szövik, a templom pedig e szálak zenéjére járja körbe a bolygót. A nappal lényei ezzel szemben a kő/föld és a vegetáció megtestesítői, amint a Nap temploma is. Még sokféle párhuzamot lehetne találni, de inkább nem árulok el minden apróságot :)

Az alábbi háromféle csokit Mune világa ihlette. A Hold-golyóba olívaolajas mandulapaszta került - tudom, most sokan furcsán merednek a képernyőre. Nos, az olívaolaj príma kiegészítője lehet csokikrémeknek (lásd az általam imádott Venchi csokikrém), mandulával és egy csipet sóval pedig egyenesen mennyei. Sohone Nap-golyója - természetesen - narancsos-citromos ganache-sal töltött. Végül a Glim által megtestesített Hajnal-alkony-golyóba pedig málnás, túrós mascarponekrémet tettem. Eredetileg málna-rebarbara lett volna, csak hát így tél közepén nehézkes rebarbarát találni :D

***

Myths revive in the world of Mune, probably that's the reason why it can enchant the viewer so easily: the beams of the Moon, brought from the world of dreams, are woven by little spiders and the temple walks around the planet to the music of these threads. The creatures of the day are the embodiment of stones/soil and vegetation, just like the temple of the Sun. Many other parallels could be drawn, but I don't want to tell you too much :)

The following chocolates were inspired by the world of Mune. In the Moon-globe I put almond paste with olive oil - I know, many are staring at the screen uncomprehendingly. Well, olive oil is a superb addition to chocolate creams (see the Venchi chocolate cream, which I adore); with almond and a pinch of salt, it's divine. Sohone's Sun-globe is filled - obviously - with orange and lemon ganache. Finally, in the Dawn-dusk-globe of Glim, I put raspberry-quark mascarpone cream. Originally it was supposed to be raspberry-rhubarb, but it's kinda hard to find rhubarb in the middle of winter :D

Mune - Hold:

20 gr mandula

30 gr fehércsoki

2 kiskanál olívaolaj

2 csipet himalájai só

A mandulát ledarálom. Megolvasztom a fehércsokit, és hozzáöntöm, összekeverem. Hozzáadok két kiskanál olívaolajat és egy kis himalájai sót.

***

Mune - Moon:

20 gr almond

30 gr white chocolate

2 small spoon olive oil

2 pinches Himalayan salt

I grind the almond. I melt the white chocolate and combine it with the almond. I add two small spoons of olive oil and a bit of Himalayan salt.

Sohone - Nap:

10 ml citromlé

15 ml narancslé

citromhéj és narancshéj

50 gr étcsoki

Összekeverem a gyümölcsleveket, belereszlem egy fél citrom és egy narancs héját. Megolvasztom az étcsokit, hozzáöntöm.

***

Sohone - Sun:

10 ml lemon juice

15 ml orange juice

lemon and orange zest 

50 gr dark chocolate

I mix the fruit juices, I shred the peel of the lemon and the orange. I melt the dark chocolate and I combine it with the juice.

Glim - Hajnal&Alkonyat:

50 gr mascarpone

2 evőkanál túró

30 gr málna

citromhéj

vanília

másfél evőkanál porcukor

A málnát lepasszírozom, a levét kikeverem a mascarponéval, majd hozzáadom a túrót is. Belereszelek egy kis citromhéjat, adok hozzá két csipet vaníliaőrleményt és másfél kanál porcukrot, majd összekeverem.

***

Glim - Dawn&Dusk:

50 gr mascarpone

2 tablespoon quark

30 gr raspberry

lemon zest

vanilla

1.5 tablespoon icing sugar

I pass the raspberry through a sieve, I mix its juice with the mascarpone, then I also add the quark. I grate a bit of lemon zest in it, and I add two pinches of vanilla grist and 1.5 tablespoon icing sugar, then I stir it.

A bonbonforma mélyedéseit a szereplők karakterének megfelelően díszítem: Sohone csíkjaihoz arany és bronz lüszterrel húztam csíkokat a mélyedésekbe. Glimhez rózsaszín port kevertem, és örvényeket festettem, végül Mune bonbonjait kékkel márványoztam.

***

I decorate the cavities of the mould in a way that reflects the personality of the characters: for Sohone's stripes, I painted gold and bronze stripes of luster dust. For Glim, I made pink dust and I painted swirls; finally I marbled Mune's bonbons with blue.

Temperáltam 200 gr fehércsokit, és elkészítettem a bonbonhéjakat. Miután megszáradtak, kiszedtem őket a formából.

***

I tempered 200 gr white chocolate and I prepared the bonbon shells. After they dried, I took them out of the mould.

A héjakat megtöltöttem a töltelékekkel - mindegyiket a sajátjával, természetesen. Temperáltam egy kis adag fehércsokit, ecsettel bevontam a félgömbök széleit, és összeragasztgattam őket.

***

I filled the shells - obviously each with its own filling. I tempered a bit of white chocolate, with a brush I smeared it on the rims of the semispheres and I stuck them together.